Bizonyára mindenki emlékszik a tavalyi nagy, bénító hatású hóesésre március 15-én, melynek kapcsán erőteljesen a háttérbe szorultak az ünnepi megemlékezések, helyét pedig az aggodalom, az elakadt autókban való többórás várakozás vette át. Persze a segítő kezet nyújtó emberek odaadásáról is szólt ez a nap, ennek ellenére többen csak másnap szabadultak ki a hó fogságából. Ráadásul ekkor még senki nem gondolta, hogy mindez csak a kezdet volt és a tél még áprilisban is erőteljes hatást gyakorol majd, aminek a mezőgazdaságban érdekeltek nem igazán örültek.
Az idei télre talán már nem is emlékszik senki. Volt? Mikor? Különböző területen tevékenykedő gazdákat kérdeztünk meg a témában Győr-Moson-Sopron megyétől egészen Bács-Kiskun megyéig. Bár 1901 óta mérik tudományosan és rögzítik az időjárási viszonyokat, hőmérsékleteket Magyarországon, az eltelt 112 év alatt ez volt a 3. legenyhébb telünk. Nem is olyan régen, a 2006/2007-es év december, január, februárja okozott csalódást a hidegre áhítozóknak, de a megkérdezett gazdák egyike sem emlékszik az ideihez hasonló télre – talán a kevés hó teszi.
A kemény fagyokat nem hiányolta egyikük sem, és a csapadék mennyiségével is meg voltak elégedve, bár ezen a téren nincs nagy egyetértés. De vajon lesz-e ennek még böjtje, vissza jön-e idén is a tél? A gazdák szerint nem, sokan már javában a tavaszi munkálatokat végzik, és ebből a szempontból örülnek a jó időnek. Egyikük azt is kiemelte, hogy a napsütés miatt az emberek korábban kelnek, frissebbek és szorgalmasabbak, ez a mezőgazdaságnak is jót tesz majd.
Bár finoman bizakodóak a terméshozammal kapcsolatban – komoly becslésekbe senki nem mert bocsátkozni -, a tavalyinál jobb évre számítanak a gazdák idén, azért néhány kockázatot is megemlítettek. Van, aki a májusi fagyoktól félti a termést, ami tönkretenné a virágzást, valaki a kiszámíthatatlan esőzésektől tart („Nálunk 2-3 óra alatt 37 mm eső esett, míg a szomszédos gazdánál egy csepp se.”), de olyanok is akadnak, akik már azzal számolnak, hogy a kemény tél miatt elszaporodó kártevőket („…nem költöztek mélyebbre, nem fagytak meg, a kultúrnövények gyökereit fogják megrágni, bogárinvázió lesz.”) nagyobb intenzitással kell majd irtani. Valaki azt is kiemelte, hogy több éve azt tapasztalja, hogy a tavasz csapadékos, de nyáron 2-3 hónap aszály következik, s emiatt az utóbbi években megnövekedett az öntözés szerepe, ennek kapcsán pedig a megnövekedett a költségük.
A hosszú távú időjárás előrejelzések is a gazdák várakozásait támasztják alá, mely szerint nem kell visszatérő téllel számolnunk. Persze a kiszámíthatatlan időjárás már többször rácáfolt az időjárás előrejelzésekre, így bizonyára kevesen lepődnének meg, főleg a tavalyi élményekből kiindulva, ha egyik nap hószállingózást látna az ablakon kitekintve.
