Vigyázzunk az ernyősvirágzatú növények érintésével

A hazánkban gyakori vadon termő ernyősvirágzatú növények közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a sárgarépa, a petrezselyem és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat. A növények sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért az arra érzékenyek esetében fokozott elővigyázatosságra van szükség.

A Nébih oldala írta meg, hogy az ernyősvirágzatú növények esetében a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül, többszöri érintkezés hatására pedig a bőr fényérzékennyé válik az adott területen. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik. Emiatt a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg a felületén.

Az ernyősvirágzatú növények többszöri érintése bőrgyulladást okozhat az arra érzékenyeknél - képünkön a vadmurok virágzata
Az ernyősvirágzatú növények többszöri érintése bőrgyulladást okozhat az arra érzékenyeknél – képünkön a vadmurok virágzata

A napfény hatására kialakuló bőrgyulladás (fitofotodermatitisz) megfelelő védőöltözet felvételével megelőzhető. A fűkasza használatakor előírt védőeszközök viselésével szintén elkerülhetőek ezek a sérülések. Ilyenkor csúszásmentes talpú, merev bakancs, erős bőrből készült kesztyű, továbbá hosszú ujjú felsőruházat és hosszú szárú nadrág (lehetőleg egyrészes munkaruha) viselése javasolt. Ezen kívül kötelező az arcvédő vagy legalább a szem védelmére alkalmas védőszemüveg viselése.

Ha már megtörtént a baj

Amennyiben az óvatosság ellenére is a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, minél hamarabb mossuk le, majd ruhával takarjuk az érintett felületet és kerüljük a napfényt! Súlyos tünetek esetén feltétlenül keressünk fel egy bőrgyógyászt!

Komoly veszély a szembe jutás

A hazánkban néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mivel mindkét növény nagy mennyiségben tartalmaz furokumarinokat. Súlyos bőrgyulladást képesek kiváltani, az érintett felületen a bőr már egyszeri érintésük után is erősen fényérzékennyé válik. Az égési sérülésekre emlékeztető gyulladások, hólyagok megjelenésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni. Fontos az orvosi kezelés, mert ennek hiányában a később létrejövő bíborszínű vagy fekete hegek akár évekig is megmaradhatnak. Szembe jutva a sejtnedvük átmeneti, vagy akár végleges vakságot okozhat. Hasznos tudni, hogy nem csupán az ernyősvirágzatú növények érintése okozhat fitofotodermatitiszt, hanem a rutafélék családjában is előfordulnak furokumarinokat tartalmazó fajok. Ilyen például a kerti ruta, a citrom és a bergamott narancs, de még a füge érintése is kockázatos lehet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A veteményeskert szerény mostohái Bölcs mondás tehát az, hogy a jó pap holtig tanul, de teljesebbé válik azzal, ha hozzátesszük, hogy amit eddig tudott, azt nem felejti el hasznosítani...
Indulhat a nagyüzem a kertekben Egyre hosszabbak a nappalok és az idő is fokozatosan melegszik. Hát mi ez, ha nem tavasz? A kertészek is örülnek a jó időnek, megkezdhetik ugyanis a t...
Fütyülő répát hoztak létre angol tudósok Meglepő felfedezést tettek angol tudósok a közelmúltban. A sárgarépa génállományának módosításával sikerült létrehozniuk a fütyülő répát. Ezzel valósz...
Bukósisak készül sárgarépából nem nyulaknak A fenntartható zöldségtermesztés része a hulladékfeldolgozás, amire David Hepworth és Eric Whale egy teljesen újszerű megoldást dolgozott ki: gyökérzö...
Sárgarépát indult szedni, gyémántgyűrűt húzott ki ... Szinte csoda történt egy kanadai nővel, aki 13 évvel ezelőtt elveszítette a gyémántgyűrűjét. Sok évvel később a menye sárgarépát indult szedni a kertb...
Magyarországon a gumót, Nyugat-Európában a szárat ... Magyarországon inkább a gumós zellert, míg a nyugat-európai országokban a szárzellert termesztik. Itthon a vörös cékla mellett megjelentek a sárga és ...