A tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
Az MME szakértői a sünök védelme érdekében azt ajánlják, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassák át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün. Különösen óvatosnak kell lenni a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha nem szabad felgyújtani az ilyen rakásokat.
Így lehet megoldani a sünök védelmét
Amennyiben a gallyrakásban sünfészek van, semmiképpen sem szabad összeszedni és nevelgetni a kölyköket, ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat. A természetvédők szerint a gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább addig (4-5 hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra. Ha nincs lehetőség a munkálatok halasztására, érdemes alternatív búvóhelyet kialakítani a közelben vagy mesterséges “süngarázst” beszerezni, amelybe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető. A sünök védelméről további részletes tájékoztatás olvasható ide kattintva.
Egy kicsit közelebbről: ilyenek a sünök
A keleti sün Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is. Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünök anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.
A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik.
Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket. A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg – írta az MME.
