A vidékfejlesztés nélkül megállíthatatlan a klímaváltozás okozta elvándorlás

A fejlődő országok élete alapvetően sem egyszerű, a klímaváltozás pedig csak egy újabb nehezítő tényező. Szakértők szerint az emelkedő hőmérséklet okozta problémákra csak a vidékfejlesztés támogatása lehet érdemi megoldás.

A klímaváltozás okozta éghajlati és időjárási jelenségek miatt 2008 óta másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni otthonát és ez a szakemberek szerint nem is fog javulni a jövőben, ha nem teszünk valamit. A legjobb megoldás az lehet, ha az eddigieknél is jobban támogatják a jövedelemtermelő tevékenységeket.

Egy FAO által szervezett konferencia keretében a résztvevők rávilágítottak arra is, hogy a gyorsan, nagy károkat okozó időjárási események (hurrikánok, árvizek) kisebb kárt okoznak, mint a hosszútávon ható éghajlatváltozás. Példaként említették az afrikai Csád-tó esetét:

a tó 30 év alatt kiszáradt és most a tó körül élők között élelmezési válság alakult ki.

A legnagyobb veszélyben a fejlődő országok vidéki területei vannak és lesznek. Ezeken a területeken érezteti majd leginkább hatását a melegedő átlaghőmérséklet. A probléma legnagyobb része viszont az, hogy ezeken a területeken a vidékfejlesztés nagyon elmaradott. Az elmúlt években erre nem igazán fordítottak figyelmet és pénzt.

Egyre többen vándorolnak el a fejlődő országokból a jobb megélhetés reményében
Egyre többen vándorolnak el a fejlődő országokból a jobb megélhetés reményében

 

A problémákat pedig, ha nincsen megoldás, az ott élők elvándorlással próbálják „orvosolni”. Szakértők szerint ez akár pozitívum is lehet, ugyanis az elvándorlók tudnak az otthon maradottaknak pénzt küldeni, amivel fejlődhet az érintett területek gazdasága, de csak megfelelő szabályozás mellett. Ennek hiányában csak növeli a területek sebezhetőségét.

A kivándorlást és az éghajlatváltozást integrálni kell a nemzeti fejlesztési és a szegénységet illetve a katasztrófák kockázatát csökkentő programokba, a válságkezelés tervezésébe, továbbá olyan mezőgazdasági szabályozást és gyakorlatot kell kialakítani, ami az ellenálló képességet erősíti – írja a FAO sajtóközleményében.

A szárazság okozta károk 80 %-a egyébként a növénytermesztés és állattenyésztés szektorokban csapódik le, megerősítve azt a feltevést, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb vesztese az éghajlatváltozásnak. A klímaváltozás további hatásai a talajromlás, a vízkészletek és a természeti erőforrások kimerülése.

A mezőgazdaság és a vidék fejlesztése alapvető részét kell, hogy képezze az időjáráshoz és a klímaváltozáshoz köthető kihívásokra adott válaszunknak, főleg, mivel ezek összefüggenek a migrációval. A vidéken élők megélhetésének és munkalehetőségek biztosításával, különösen a fiatalok számára, és a szociális védőháló kiépítésével meg lehetne védeni az embereket a sokkoktól.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Támogatás a vidéki gazdaság és lakosság számára ny... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tó...
A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
MVH Közlemények – nov. 29 – dec. 2. Az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatás igényléséről szóló 159/2013. (IX.25.) MVH Közlemény módosításáról itt olvashat: ...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...