A vesztébe rohan a hazai meggyágazat, de már megvan a fék

Sokan dicsérik külföldön is a magyar meggyet. Első ránézésre nincs is baj a hazai meggyágazattal, kicsit mélyebbre tekintve azonban találhatunk megoldandó problémákat.

Egy nemrég elkészült kutatás szerint átlagosan 4,13 hektár terülnek el a magyar meggyültetvények. A kisüzemek súlya jelentős, a vizsgált ültetvények több, mint 50 százalékát ugyanis a 1-3 hektáros ültetvények adták. Jellemző a hazai meggytermesztésre, hogy mindössze 3-4 fajtát „erőltetnek” a termelők. Ezek sorrendben: Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és a Kántorjánosi fajták.

És itt van az egyik pont, ami miatt a vesztébe rohanhat a magyar meggyágazat: kevés a termesztett fajta. A jövőben mindenképpen további új, korszerűbb fajtákat is termesztésbe kell fogni, ha valóban európai szintű, széles palettájú, külföldi piacon is erős meggyágazatot szeretnénk fenntartani. Ez ugyanis csak korszerű fajtákkal lehetséges.

A kevés termesztett fajta lehet a magyar meggyágazat veszte a jövőben
A kevés termesztett fajta lehet a magyar meggyágazat veszte a jövőben

 

Az sem hat pozitívan a magyar meggyágazatra, hogy az ültetvények fái elöregedtek, a többségnél szükség lenne a fiatalításra. Az ültetvények 60 százaléka 9-15 év közötti, 19 százaléka 16-25 év közötti, míg a 25 évnél idősebb ültetvények mennyisége eléri a 3 százalékot. A 8 évnél fiatalabb ültetvények aránya 19 százalék, az átlagéletkor pedig 13,7 év.

A hozamra jellemző, hogy a fiatal, 0-3 éves ültetvényeken mindössze 2,5 tonna meggy terem hektáronként, míg a 16-25 éves ültetvényeken akár 7 tonna gyümölcs is szüretelhetünk. A nem öntözött területeken 5,74 tonna volt a vizsgált időszakban a hektáronkénti termésátlag, az öntözhető, de nem öntözött területeken ez a mennyiség elérte a 6,17 tonnát, míg az öntözött területeken 8,43 tonna meggy termett hektáronként átlagosan. Látható hát, hogy az öntözés mennyire pozitívan hat a termés mennyiségére.

Összességében tehát látható, hogy Magyarországon igenis minőségi meggyet lehet termelni, csak nem mindegy, hogyan próbálkozunk ezzel. A hozam fokozását az öntözéssel lehet elérni, de az új fajták termesztésének bevezetésére is több időt és energiát kellene fordítani. Hosszú távon pedig elengedhetetlen a néhány évente előforduló piaci zavarok megoldása. Ennek alapja sokak szerint a szerződéses rendszer kidolgozása, használata és tökéletesítése lehet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Gyümölcstermelők téli továbbképzése rendezvénysoro... A szakmai fejlődés minden szakember számára fontos, így a gyümölcstermesztés területén dolgozóknak is. A programon résztvevők friss információkat tudh...
Mi lesz idén a zöldség-gyümölcs ágazatban? 2013-ban döcögősen indult be a szezon, köszönhetően a hosszúra nyúló télnek. Idén azonban enyhe volt a tél és korán megérkezett a tavasz is: előbb kez...
Rekordtermés helyett csak jó közepes várható a gyü... A korábban jelzett rekordtermés helyett csak jó közepes termés várható a magyarországi gyümölcsösökben, főként az elmúlt hét időjárása miatt - mondta ...
Megfelelő mennyiségű lesz a termés gyümölcsből az ... A szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)...
Így maradt bio a nem bio cseresznye Személyes hangvételű cikket olvastunk a Kapanyél oldalán, mely a cseresznyefák hasznosságáról szól. Pro és kontra érvek kerülnek egymással szembe, szó...
Orosz embargó – Magyarország a zöldség-gyümö... Magyarország haladéktalanul az EU Mezőgazdasági Különbizottsága napirendjére kérte a zöldség-gyümölcs támogatás tárgyalásának ügyét, miután Brüsszel s...