Az állattenyésztésben egy pillanatra sem állhat le a munka. Ezzel együtt felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe a koronavírus okozta válsághelyzetben. Az ágazat egyik hazai kulcsszereplője, a hódmezővásárhelyi központú Hód-Mezőgazda Zrt. március elejétől dolgozik járványbiztosan, és a takarmány alapanyagokból is időben megrendelték az állatoknak idénre elegendő mennyiséget. A növénytermesztéshez szükséges hatóanyagok és készítmények egy része viszont már nem kapható a piacon.
A cég vezérigazgatójával, Antal Gáborral a Magyar Mezőgazdaság beszélgetett. A szakember elmondta, hogy amint februárban bizonyossá vált, hogy Magyarországot sem kerüli el a vírus, a járványügyben tapasztalt állatorvos munkatársaik közreműködésével elkezdték kidolgozni a pandémiás tervüket. Ezt március 6-án léptették életbe. A különböző ágazatok folyamatos működtetésének biztosítása érdekében szükség esetén „sorcserés” megoldást alkalmaznak. Az állattenyésztés feladatain például 3 csapatra bontva osztanák el a munkatársak között úgy, hogy egyszerre mindig csak egy „vonal” tagjai dolgoznának.
Irodából az istállóba
Az ehhez szükséges létszám biztosítása érdekében a munkából a Hód-Mezőgazda Zrt. szellemi beosztásban lévő, állatokhoz értő dolgozói is kiveszik a részüket. „Én magam főleg a sertéságazat feladataiban veszek részt, de a szarvasmarhák körüli munkákat is végzek. Attól függ, hogy éppen hol van nagyobb szükség a segítségre. Amennyiben egy pillanatra is leállnánk, azzal nemcsak az állatokat hoznánk lehetetlen helyzetbe, hanem gazdaságilag is hatalmas károkat okoznánk a cégnek” – mondta Antal Gábor. A cég dolgozói közül sokan otthonról látják el a feladataikat, az állattenyésztési ágazat működtetése viszont nem oldható meg otthoni munkavégzéssel. Az etetés, a fialtatás és a fejés is folyamatos jelenlétet kíván. Ezt a pandémiás tervben is figyelembe vették, éppen ezért ahol tudott, a cég a telephelyen belül karantént alakított ki arra az esetre, ha a koronavírus megjelenne a dolgozói állományban.
A vezérigazgató szerint a járvány gyors terjedése nagy kihívás elé állítaná a vállalatot, mert az erőforrásaik végesek, így pedig csak egy bizonyos szintig tudják kezelni a helyzetet.
Ugyanakkor a takarmányellátással kapcsolatban Antal Gábor derűlátó. A készleteik akár az év végéig is elegendők lehetnek. „Mivel a mikroelemek, a vitaminok és egyéb kiegészítők nagy részét a világjárvány kiindulópontjában, Kína Hupej tartományában állítják elő, ezért ezekből már jó előre nagy mennyiségben berendeltünk.
Azonban a növénytermesztés terén már nem ilyen kedvező a helyzet.
Számos hatóanyag és készítmény már nem kapható a piacon. Ezért erre készülve igyekeztünk az adott növények egész vegetációs időszakában alkalmazható technológiákat beszerezni” – mondta. A növénytermesztési ágazat viszont kevésbé függ a vírushelyzettől, hiszen adott esetben bizonyos munkák tolódhatnak. A dolgozók pedig a telefonos feladatkiosztást követően – a szokásos személyes eligazítások helyett – önállóan, egymástól távol, az erőgépeken ülve látják el feladataikat.
Elmarad az egyik legnagyobb hazai állatos rendezvény
Az új koronavírus terjedése minden más magyarországi rendezvényhez hasonlóan az XXVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok számára is megakadályozta a megrendezést. Így elmarad a nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztő kiállítás. Függetlenül attól, hogy meddig tart majd a rendkívüli állapot, idén már biztosan nem szervezik meg az eseményt. Antal Gábor szerint a július az aratás feladatai miatt nem megfelelő erre, ősszel pedig más kiállítások is vannak. Ezért úgy döntöttek, hogy jövőre a megszokott időszakban szervezik meg a 28. kiállítást, ha addigra elmúlik a járvány.
Ha elhúzódik, gondok lehetnek az állattenyésztő vállalat termelésében
Amennyiben ez nem történik meg komoly problémákat okozna a vállalat naponta előállított termékeinek – például a tej – szállításában. A Hód-Mezőgazda Zrt. alapanyag-előállítóként nagyban függ a feldolgozóipartól. Ezért óriási kihívást jelentene például, ha leállnának a vágóhidak is. A cégvezető szerint ebben az időszakban még inkább felértékelődik az agrárágazatban tevékenykedő, az élelmiszert előállító és feldolgozó cégek szerepe.
