A rovarkártevők elleni védelem a virágzás végéig folyamatosan feladatot ad. Évtizedek óta küzdelem zajlik a gazdálkodók és a repcebecő-ormányosok között, hiszen a kártevő hatalmas károkat tud okozni a repcében. A bogarak a kocsányt, a leveleket és a bimbókat rágják meg, a fő kártételt pedig a lárvák okozzák.
Ha megfelelően készülünk a következő szezonra, meg tudjuk védeni a repcetáblát, az utólagos kezeléseknek ugyanis kisebb az esélye a sikerhez vezető úton, a preventív védekezés a kulcsa mindennek.
A repcebecő-ormányos évi egy nemzedékes kártevő. Fő tápnövénye az őszi és a tavaszi káposztarepce, de kifejlődhet más keresztesvirágú növényen is. Az imágó a betelepedés után érési táplálkozással készül a tojásrakás időszakára, amely áprilisban kezdődik.
Ekkor egy átlagos méretű becőbe a berágás után a nőstény 1-2 tojást rak a magkezdemények közelébe. Egy nőivarú bogár 25-240 db tojást rakhat le összesen – írja az agrarszektor.hu.
Különböző keresztesvirágú növényeken táplálkoznak
A tojásrakást követően a becőket feromonnal jelölik meg, hogy elkerüljék ugyanazon becőn az újabb tojásrakást. 2-4 hetes bábozódási időt követően megtörténik az imágóvá alakulása.
Az új generáció kifejlett egyedei különböző keresztesvirágú növényeken táplálkoznak, majd a nyár végén telelőre vonulnak.
A kikelő lárvák (kukacok) egyébként a repce szárában rágva járatokat alakítanak ki, így a meggyengült növények az erős szélben megdőlhetnek. Az ettől legyengült és szilárdságukat vesztett növények generatív hajtásai rosszabbul fejlődnek. Így kevesebb magot érlelnek. A hőmérséklet és a tápnövény minőségének függvényében 25–54 nap elteltével a lárvák lefúrnak a talajba, és ott bábozódnak.
Kártétel és előrejelzés
Az imágó és a lárva is károsít. Az imágó tavasszal a növény szárát, a leveleket és a bimbókat furkálja meg. A lárva a fő kártevő. A becőben él, és a magkezdeményeket, magokat kívülről rágja meg. A károsodott becő korábban érik, és magtermése lehull.
Előrejelzést célzó megfigyelésre a sárgatál alkalmas, amelyet háromnaponta ellenőrizni kell. Ha 10 db repcebecő-ormányost találunk benne, akkor el kell kezdeni a kémiai védekezést. A repce legjelentősebb magkártevője. Ha egy becőben 2-3 lárva károsít, a termésveszteség elérheti a 70–80%-ot is.
Az imágó a növény vegetatív és generatív részeit egyaránt fogyasztja. A károsított becő korábban érik és lehullik. A repcebecő-ormányos kártétele elősegíti a repcebecő-gubacsszúnyog peterakását is. Mivel a gubacsszúnyog csak a sérült becőkbe tud petét rakni, és az ormányosbogarak által károsított becőket jobban szereti, ezekbe több petét rak, mint a mechanikai úton sérültekbe.
A repcebecő-ormányos lárváinak életteret biztosító legyengült becőben a repcebecő-szúnyog nagyobb számú tojást rak és az ilyen becőkben jelentősebb kártétel alakul ki. A repcebecő-ormányos lárváinak kártétele a magok megrágása mellett a becők kényszerérésével és becőhullással jár.
Már a kora tavaszi időszaktól hálózással vagy sárgatálak használatával könnyen megvizsgálható a repcebecő-ormányos egyedszáma.
A kártételi küszöbszám 10 hálócsapásban 15-20 bogár, ennek észlelésekor védekezni szükséges. Betelepedésük legkönnyebben a sárgatállal követhető nyomon, amelyeknek 2-3 naponta kell elvégezni a vizsgálatát.
Védekezés
A védekezés legoptimálisabb időpontja egybeesik a virágzással. Ezért a növényvédelmi kezelések tervezésénél a szerválasztás és a megfelelő időzítés mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a beporzást végző hasznos rovarok és a környezet védelmére is. Így olyan tartamhatással rendelkező hatóanyagot célszerű választani, amely egyben kíméli a méheket.
Ezt a munkát széles hatásspektrumú, akár tankkeverékben is rugalmasan kijuttatható, a környezetet megóvását egyszerűen lehetővé tevő készítmények könnyíthetik meg. A repcebecő-ormányosbogár rovarölőszer hatóanyag elleni rezisztenciára hajlamos, ezért az egymás utáni kezeléseknél törekedni kell a hatóanyagváltásra.
Alkalmas hatóanyag például a cipermetrin, a deltametrin, a gamma-cihalotrin vagy akár az eszfenvalerát.
A védekezés szintén megfigyelésre alapozottan, a kártevő betelepedésének kezdetének idejében javasolt. A hűvösebb időjárás a repcebecő-ormányosnak is több teret ad a kártételre. Ebben az esetben többszöri védekezésre van szükség. Károsítását a kis becőkezdeményeken, fiatal becőkön kezdi, nagymértékű kárt más kártevők által nyitott becősérülésen lerakott tojásaival tud okozni.
A becők belsejében kikelő lárvák károsítása révén a magvak elhalnak, a becők korán elsárgulnak, felnyílnak, a pergési veszteség megnő.
A rovarok elleni sikeres védekezés nemcsak a rovarkártétel csökkentése és az abból fakadó terméskiesés elkerülése miatt fontos, hanem a gombafertőzések szempontjából is lényeges. A gombák, legyen az a fóma vagy a szklerotínia, a rovarok által okozott sebzéseken keresztül sokkal könnyebben behatolhatnak a növény szöveteibe.
