Az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztásokkor jöttek létre. Azóta kiderült, hogy sok gazda nagy bosszúságára. Az ilyen földek jogilag ugyan forgalomképesek, de ha sok a tulajdonostárs, csak nehezen értékesíthetők, mert ahhoz mindegyiknek hozzá kell járulnia. De ez hamarosan változik. Azoknak mérik ki az osztatlan közös tulajdonban lévő földjeiket, akik azt 2012. június 1-ig kérték.
A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal arról tájékoztatta a Haon.hu portált, hogy a megyében 10 éve 113.111 hektárnyi területet tartottak nyilván osztatlan közös tulajdonként. 5 évvel ezelőttre ez 58.195 hektárra esett vissza, mostanra pedig 33.143 hektár ilyen tulajdon szerepel a nyilvántartásban. A jelenlegi mennyiség a megyében lévő összes földterület 7 százaléka – írják.
Abban a szakemberek többsége egyetért, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképességét rontja az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek ilyen nagy aránya, ezért nagyon fontos feladat a megszüntetésük. A jelenlegi szabály szerint eladni csak úgy lehet a birtokot, ha előbb kiméretjük, majd minden gazdatárs hozzájárul ehhez, ami több tucatnyi ember esetében gyakorlatilag szinte lehetetlen. A portál információi szerint a magyar kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely szerint az olyan birtokok esetében, ahol a tulajdonos nem jelentkezik, vagy nem lehet elérni, az állam lépne fel vásárlóként, majd az „egészséges” birtokméretek kialakítását követően tovább is értékesítené ezeket a területeket.
Ingyenes kimérés
A megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján Hajdú-Biharban egy osztatlan közös tulajdonban lévő földnek átlagosan 19 tulajdonosa van. A magyar állam a megosztással járó összes költséget magára vállalja, vagyis az eljárás a tulajdonosok számára ingyenes. Jelenleg 19 olyan földrészlet létezik, ahol a megosztási eljárások még nem indultak meg, és a tulajdonosok száma meghaladja a 100 főt – írják. Most a megosztási eljárásokban a 2012. június 1-ig kérelmet benyújtó tulajdonosok részére történik kimérés. A kérelmező tulajdonosok tulajdoni hányadát csak abban az esetben alakíthatják ki önálló földrészletként, ha annak nagysága külterület esetén eléri a 3 ezer négyzetmétert, zártkertnél pedig az 1500 négyzetméter területnagyságot. Azonban a megosztási szabály nem alkalmazható a halastó művelési ágú ingatlanra, erdőre és művelés alól kivett területre – derült ki a megyei kormányhivatal tájékoztatásából.
Megegyezés szükséges
Egy adott földterület megosztást nem kérelmező tulajdonosai számára csak akkor mérik ki a telket, ha a terület valamennyi tulajdonosa – kérelmező és nem kérelmező tulajdonosok egyaránt – által elfogadott egyezség születik a földterület megosztására. Ha ez nem jön létre, akkor a nem kérelmezők földterülete továbbra is osztatlan közös tulajdonban marad, amelyet már csak saját költségen, a polgári jog szabályai alapján lehet megosztani.
