Hatalmas eltérések voltak a napraforgótermésben Hajdú-Bihar megye különböző területei között az idén. Amíg a Hajdúságban gazdálkodó Legény Péter átlagban hektáronként 4 tonna termésről számolt be, addig Bihar déli részén Polgáriné Kóti Julianna gazdaságában ugyanekkora területről csak 2,5 tonna hozam jött le. Mintha egymástól nagyon távol fekvő termőhelyekről lenne szó, akkora az eltérés a napraforgótermésben. Mi lehet a nagy különbség oka?
A Haon járt utána a kérdésnek, megkérdezték a két termelőt. Legény Péter elmondta: Általában korán kezdem a vetést, és nem volt ez másként az idén sem. Március utolsó napjaira elérte a talaj hőmérséklete a 10 fokot, akkor kezdtem a napraforgó vetését. Ám ahelyett, hogy megérkezett volna a meleg idő, jött a hideg és visszahűlt a talaj. Akkor abbahagytuk a vetést, majd ahogy enyhültek a nappalok, melegedett a talaj, délutánonként ismét munkába álltak a vetőgépek.
A leghidegebb időszakot még csírázás nélkül vészelte át a földben a napraforgó. Emiatt 2-3 hetes csúszásban volt a növény, és hiába volt szokatlanul meleg a nyár, ezt a 2-3 hét késést már nem tudta behozni.
Ezért az aratást is később, szeptember közepén kezdtük. Máskor ilyenkorra már be szoktuk fejezni. Nem vagyok híve a deszikkálásnak, azaz a napraforgó száradását gyorsító permetezésnek, de ezt most az állomány mintegy 30 százalékán el kellett végezni, hogy mihamarabb befejezhessük a betakarítást, mert a termőföldön még meg kellett csinálni a magágy-előkészítést.
Gyorsították a száradást
Felvetődik a kérdés, hogy árt-e deszikkálás a napraforgómagnak? Határozottan állítom, hogy nem, mivel, bár még zöld a növény, a mag már megérett benne. Ugyanakkor, ha zölden vágjuk le a napraforgót, a már kiszáradt szem visszavizesedhetne, illetve nagyobb lehet a szemveszteség – fogalmazott Legény Péter. Az aszályra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy mindig volt annyi eső, hogy a napraforgó ne száradjon ki. Ez a növény különben is bírja a meleget és a szárazabb klímát. Ezzel együtt jó termést arathatnak le, „erős átlagos év” – összegzett a gazda, hozzátéve, hogy az idén kifejezetten jó a napraforgó felvásárlási ára: 170 ezer forint/tonna. Ha pedig ezt megszorozzuk a hektáronkénti 4 tonnával, nem lehet panaszom – mondta.
Fagy helyett aszály a Biharban
Más tapasztalatokról számolt be a Komádi határában gazdálkodó Polgáriné Kóti Julianna. Ők is szeptember közepén kezdték el a napraforgó betakarítását, náluk viszont csupán 2,5 tonna magot ad hektáronként a terület.
Viszonylag jó időben vetettük el a napraforgót, szépen kezdett fejlődni az állomány, bennünket itt, a megye déli részén nem sújtott az áprilisi fagy. Küzdöttünk viszont az aszállyal hónapokon keresztül. A másik problémát a vadnyúl okozta. Rengeteg növényt kievett. Ezeken a területeken aztán már nem vetettük vissza a magot, nagy, üres foltok voltak, vannak a táblákban. A nyulak és a többi vad kártétele is összefüggésben van az aszállyal. Ugyanis a csatornák kiszáradtak, nem találtak vizet a vadak, így ráfanyalodtak a lédús, zöld növényekre. Hozzá kell még tenni, hogy a szárazság miatt a napraforgófejek több helyen csak teniszlabda nagyságúra növekedtek – beszélt a termelésről Polgáriné Julika. A termelő azt is elmondta, hogy hallotta a gazdatársaitól, a megye északi részén jobban járt az eső, és persze azt is tudni kell, hogy arrafelé 38-40 aranykoronás földek vannak, míg náluk átlagosan csak 18 aranykoronásak a szántók. Nincs leszerződve a napraforgó. Van egy partnerünk, akinek évek óta eladjuk, most is oda szállítjuk majd a napraforgótermést – mondta.
