A kereskedelmi célú brojlercsirke-állományok Campylobacter-kolonizációjának megelőzéséhez az élelmiszerláncban dolgozó munkások jobb kommunikációjára van szükség – állapították meg brit kutatók.
A brojlertenyésztők és a személyzet jelenleg úgy érzi, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a baktérium ellenőrzésére, nem pedig a gazdaságtól az asztalig tartó láncra.
A Campylobacter az emberi bakteriális hasmenéses megbetegedések vezető oka világszerte, és a baromfihúsból készült termékek az esetek mintegy 70%-ához járulnak hozzá.
Az Egyesült Királyság Élelmiszer-szabványügyi Hivatala és a brit baromfiipar 2010-ben közös célt tűzött ki a Campylobacter csökkentésére a kiskereskedelmi forgalomba kerülő csirkehúsban.
A cél az volt, hogy a leginkább szennyezett csirkehús (>1 000 cfu/g) előfordulását 10% alá csökkentsék a vágási folyamat során, kezdetben 2015 végére.
2014 és 2018 között az egész Egyesült Királyságra kiterjedő felméréseket végeztek a friss csirkék kiskereskedelmi szintű szennyezettségéről. Megállapították, hogy az előfordulási gyakoriság összességében 73,2%-ról 40,9%-ra csökkent ebben az időszakban. Az >1 000 cfu/g szennyezettségű csirkék aránya 19,7%-ról 3,8%-ra csökkent.
A biológiai biztonsági tanácsadás jelenleg a Red Tractor Assurance rendszeren keresztül történik.
A beavatkozás fő területe
Mivel a Campylobacter mindenütt jelen van a baromfitelepek környezetében, a biológiai biztonság a legfontosabb beavatkozási terület a kolonizáció megelőzésére. A kutatások többször azt is kimutatták, hogy a gazdák gyakran nem veszik figyelembe a biológiai biztonsági ajánlásokat. A Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban közzétett tanulmány a gazdák biológiai biztonsággal kapcsolatos hozzáállását vizsgálta, és azonosította a biológiai biztonsági protokollok hatékony végrehajtásának akadályait.
A kutatók a Liverpooli Egyetem Állattenyésztési és Egészségügyi Tanszékének Fertőzési Intézete és a London College of Communication támogatásával félig strukturált interjúkat készítettek a személyzet 1-3 tagjával 16 brojlerfarm mindegyikén. Összesen 28 interjúalany vett részt, köztük a gazdaságok tulajdonosai, vezetői és dolgozói, akik különböző iparági tapasztalatokkal rendelkeznek.
Eredmények
Az interjúk tematikus elemzése feltárta, hogy a brojlertenyésztők nagymértékben elismerik: a baromfiiparon belül a Campylobacter-szennyezés csökkentése érdekében a gazdaságtól az evőeszközig tartó láncot figyelembe kell venni.
A résztvevők önbevallása szerint a biológiai biztonság tudatossága és végrehajtása jelentősen javult, miután az egész ágazatban a Campylobacter elleni védekezésre összpontosítottak. A gazdálkodók azonban csalódottak voltak az ágazat Campylobacter elleni küzdelemmel kapcsolatos megközelítése és a gazdaságok szintjén történő beavatkozásokra nehezedő nagy teher miatt.
A résztvevők szkeptikusak voltak a jelenlegi biológiai biztonsági intézkedések hatékonyságát illetően. Elismerték azonban a jobb biológiai biztonság előnyeit a brojlerek egészségére és jólétére, valamint más fontos célokat, például az antimikrobiális szerek használatának csökkentését, amire az Egyesült Királyság brojlerágazata büszke lehet.
A tanulmány megállapításai
– A Campylobacter elleni védekezésben a biológiai biztonsági beavatkozásokat alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatos további képzésre van szükség a gazdák számára.
– Szükség van hatékonyabb kommunikációs csatornák kialakítására.
– Az ágazat valamennyi szereplője számára kívánatos lenne az iparági célokat szolgáló ügynökségek és beruházások biztosítása.
– A jövőbeni biológiai biztonsági beavatkozások megtervezéséhez minden szint hozzájárulását engedélyezni kell.
A jelentés szerzői szerint a biológiai biztonságnak való megfelelés javítható az olyan együttműködési erőfeszítésekkel, mint a részvételi és közös tervezési gyakorlatok, amelyek megkönnyítik a tudás közös létrehozását és cseréjét.
