Vasárnapig sok zápor és zivatar, hétfőtől felmelegedés

A hét első felében tapasztalt kiváló arató idő csütörtöktől véget ér, változékonyabbra, csapadékosabbra fordul időjárásunk. A betakarítási munkát végzőknek nagyon nem hiányzik az eső, ugyanakkor a Dunántúlon és már a középső országrészben is egyre nagyobb területen rendkívül száraz a talaj, és a kapás növények fejlődéséhez szükség van a csapadékra.

Az elmúlt egy hétben csak a hétvégén érkezett hidegfront hozott csapadékot az országba. A legtöbb helyen 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de a Duna mentén nagyobb területeken, a Kiskunságban, és foltokban a Tiszántúlon is csak 2-4 mm hullott. A legnagyobb csapadékhiányt mutató tájakon, a Kisalföldön és a Mohácsi-sziget környékén sajnos ez alkalommal sem esett számottevő mennyiség. A talajnedvesség értékekben június vége óta az ország nagy részén fokozatos csökkenés figyelhető meg. A többnyire hidegfrontokhoz kapcsolódó csapadék csak a talaj felszín közeli rétegét nedvesíti át átmenetileg, de a felső fél méteres réteg már fokozatosan szárad, a kritikusan száraz területek nagysága pedig növekszik. A talajnedvesség a növények számára hasznosítható víztartalom 40%-át sem éri el a Kisalföld jelentős részén, a Balaton és a Velencei-tó térségében valamint Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyék bizonyos részein sem. Nedvesebb talajok az északkeleti országrészben vannak, ahol kimondottan jó a talajok vízellátottsága – olvastuk a met.hu-n.

Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 15-én (%)
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 15-én (%)


A hétvégén átvonult hidegfront mögött vasárnapra hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete még úgy is 2-4 fokkal marad el az ilyenkor szokásos értéktől, hogy szombaton az ország nagy részén még 30 fok fölött alakultak a minimumok. A hét első napjaiban a legtöbb helyen 10 fok alá hűlt a levegő hajnalonként, és a maximumok is csak szerdán haladták meg többfelé a 25 fokot. 

A szántókon javában zajlik az aratás. A betakarításra, a kedvező szemnedvességhez száraz és meleg időjárás lenne az ideális, ami a következő napokban nem lesz jellemző térségünkben. A kapás növények közül a napraforgó virágzik. A kukorica ott, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, helyenként a két és fél métert is meghaladja, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak. Vannak egyelőre kevésbé fejlett táblák is, ahol még nem kezdődött el a címerhányás fenológiai fázisa. A Dunántúlon, főleg a Kisalföldön, a Balaton térségében, Baranyában és Tolnában, valamint a Duna-Tisza közének nyugati, délnyugati részén nem ilyen kedvező a kép, arrafelé kiadós csapadékra lenne szükség a tavaszi vetések optimális fejlődéséhez.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg múlt heti intenzív növekedése kissé megtorpant az elmúlt napok hűvös időjárása miatt, és az egyes országrészek közötti különbségek tovább nőttek Jelenleg többnyire 700 és 830 foknap között van az országban a hőösszeg. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-50 foknapos az elmaradás, de az északkeleti országrészben 55-75 foknapos negatív eltérés is megfigyelhető. A sokéves átlaghoz képest elég változatos a kép. Az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, de a déli országrészben helyenként a 30 foknapot is meghaladja a pozitív anomália. A vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra a legtöbb helyen pozitív eltérésbe ment át. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra volt kilátás. Az aratás kezdetén főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.

Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. július 15-ig
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. július 15-ig

A hét további részében változékonyabbra fordul időjárásunk. Csütörtökön a nap első felében vonult át fölöttünk egy hidegfront, péntek hajnaltól pedig egy magassági hidegcsepp alakítja időjárásunkat, így a hét végéig hűvös, nedves időre van kilátás. Jellemzően sok lesz a felhő fölöttünk, és többször, többfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. Vasárnap estig jellemzően 10-40 mm közötti mennyiség várható, ennél kevesebb a jelenlegi számítások szerint a Dunántúl keleti és a középső országrész nyugati részén valószínű. A hőmérséklet a legmelegebb órákban is 25 fok alatt alakul, de a hideg hajnalok megszűnnek, a minimumok 10 fok fölött várhatók. A felhős, hűvös, nedves időben a talajok száradási folyamata átmenetileg megáll, a talajnedvesség növekedésére lehet számítani a felső fél méteres rétegben. Hétfőn és kedden melegebbre, szárazabbra fordul az idő, a következő hidegfront szerdán valószínű. 

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A napraforgó tizedét takarították be Komárom-Eszte... A Komárom-Esztergom megyében elvetett 11 ezer hektárnyi napraforgóból eddig csak 1300 hektárt takarítottak be, és a csapadékos idő a repce vetését is ...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...