Varázslatos film készült a Hortobágy vadlovairól – három évig dolgozott rajta a Vad Magyarország alkotója

A pentezugi vadlórezervátum, melyben Przewalski lovak és rekonstruált őstulkok élnek félvad körülmények között, a Hortobágyi Nemzeti Park magterületén helyezkedik el. A park úgynevezett A-zónájához tartozik, ami azt jelenti, hogy a legszigorúbb védelmet élvezi. Látogatóktól elzárt terület, amelyben az érzékeny faunát és flórát veszélyeztető bármilyen mezőgazdasági tevékenység végzése is tilos.

A 3000 hektárnyi területű rezervátum elektromos kerítéssel van körülvéve, amely a vadlovakat és az őstulkokat visszatartja, de a vadon élő állatok, mint például a vaddisznó, nyúl, róka és őz szabadon tudnak közlekedni rajta keresztül.

A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással
A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli
rokonságban egymással (Forrás: Youtube)

A rezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kölni Állatkert együttműködésének köszönhetően jött létre. A Hortobágyi Nemzeti Park weboldalán (hnp.hu) fellelhető információk szerint Pentezugban él a világ legnagyobb félvad körülmények között tartott Przewalski-lóállománya. A világon regisztrált közel 2200 vadlóból megközelítőleg 300 a pentezugi tenyészálományban, illetve a Hortobágyi Vadasparkban található kisebb bemutató állományban él.

22 alapító egyed

1997 és 2001 között összesen 22 alapító egyed érkezett, őket a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Dr. Waltraut Zimmermann választotta ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. A cél az volt, hogy már a legelején több kisebb tenyészcsoportot alakítsanak ki. Az első években a kancák azonban csatlakoztak a legerősebb ménhez egy nagyobb csoportot alkotva, a többi mén pedig egy kancák nélküli agglegénycsoportba tömörült. A sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartanak számon.

A pentezugi „Jácint” nevű kanca már több mint egy éve él szabadon 
Mongóliában
A pentezugi „Jácint” nevű kanca már több mint egy éve él szabadon
Mongóliában (Forrás: Youtube)

Le kellett lassítani a populáció növekedését

A lovak tenyésztése olyan sikeres volt, hogy mára egy kicsit le is kellett lassítaniuk a szakembereknek a populáció növekedését. Számos lovat más helyekre szállítottak, például a Budakeszi Vadasparkba vagy egy ausztriai vadlórezervátumba. Néhány kancát Mongóliában történő visszavadításra is kiválasztottak. A vadlovaknak az eredeti élőhelyükre történő bonyolult és költséges eljuttatását a Prágai Állatkert szervezte. A pentezugi „Jácint” nevű kanca már több mint egy éve él szabadon Mongóliában.

A történet szerint Cseppke, a vad csikó szülei vezetésével vándorol
A történet szerint Cseppke, a vad csikó szülei vezetésével vándorol (Forrás: Youtube)

Mivel a Mongóliába szállítás nagyon költséges, legfeljebb évi két-három ló visszavadítása lehetséges. 2011 és 2013 között évente több mint 50 csikóval növekvő populáció szabályozására más megoldást is keresni kellett. Ezért 2013 óta számos kancát fogamzást gátló vakcinával oltanak be, amelyet amerikai kutatók fejlesztettek ki az Assateague-pónik populációjának kontrollálására. A vakcina neve PZP, és nem befolyásolja a kancák hormonszintjét, azaz az oltás nem változtatja meg a viselkedésüket. Az oltott kancák 2-4 évig nem termékenyülnek, azt követően azonban újra tenyésztésbe állíthatók.

Hihetetlenül látványos film a hortobágyi vadlovakról

Az őshazájukban, Mongóliában a kihalás szélére került vadlovak fennmaradásában fontos szerepet játszik Magyarország, ahol az állatok háborítatlanul élhetnek a hatalmas pusztán. Róluk készült most egy színes, magyar-német-osztrák-svéd természetfilm, aminek története szerint Cseppke, a vadló csikó szülei vezetésével vándorol a mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt. A körülöttük lévő lenyűgöző világ viszont távolról sem veszélytelen: a vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel.

A vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel
A vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel (Forrás: Youtube)

Egy magyar természetfilmnek is lehet milliós nézettsége

A Vadlovak – Hortobágyi mese című filmet Török Zoltán jegyzi, akinek előző mozifilmje, az éppen tíz évvel ezelőtt bemutatott Vad Magyarország megváltoztatta, hogy miként tekintünk a saját környezetünkre, a minket körülvevő állatokra és tájra, és bebizonyította, hogy egy magyar természetfilmnek is lehet milliós nézettsége. Török új filmje három évig készült a legfejlettebb technikákat felhasználva. Játékfilmhez hasonló történettel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a hortobágyi puszta izgalmas világát, úgy, ahogyan azt még biztosan nem láttuk.

Bár sok bizonytalanság övezte a premier dátumának kitűzését, a hellovilag.hu szerint április 22-én meglesz a 88 perces film országos bemutatója.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Magyar pénzből épül 57 millió dolláros oltóanyaggy... 57 millió dolláros oltóanyaggyártó-beruházásról kötött megállapodást a magyar kormány Mongóliában. Ehhez 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott az E...