Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Nyíregyházán. Nagy István szerint a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.
Rémisztő az éghajlatváltozás, amely azonban egyben lehetőség is, amellyel élni kell – mondta a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva a vándorgyűlésen.
Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatoknak:
- a termőtalajok minőségének megóvását,
- az öntözéses gazdálkodás fejlesztését,
- a levegőszennyezés és az élelmiszer-pazarlás csökkentését,
- a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben,
- az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint
- az erdőtelepítési program folytatását nevezte meg.
Nagy István kijelentette, hogy az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra. Ezért szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása. A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál van, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre. Az elmúlt időszakban 12 ezer milliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. A miniszter szerint ez is jelzi, hogy „van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak”.
Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte
Utalva arra, hogy az elmúlt 50 évben 90 százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége. Nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben-talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére. A levegőminőség javítását illetően a miniszter elmondta, hogy a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammóniakibocsátás 90 százalékáért felel. Ezért cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. Ezért az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, valamint hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.
Energetika, erdőtelepítés
Nagy István a Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta, hogy az agrártárca a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta. Ezzel is enyhíthető a klímaválság hatása.
Kapcsolódó: Hosszabb és durvább pollenszezont okoz a klímaváltozás
A klímaváltozás és a pollen témakörében első alkalommal készült globális felmérés. Arra a következtetésre jutottak, hogy 20 év adatai alapján úgy néz ki, egyre rosszabb lesz a világ a pollenallergiásoknak. Ahogy melegszik az idő, a pollenszezon kitolódik, és növekszik az allergén pollenek koncentrációja is. Ráadásul ez a jelenség az egész világon megfigyelhető. A vizsgálatokban egy magyar kutató is részt vett.
