Feldolgozási, tárolási, vagy egyéb problémák miatt könnyen mérgezővé válhatnak egyes élelmiszereink. Ezek a változások jobb esetben látszanak, rosszabb esetben nem… Amennyiben egy élelmiszeren penész jelenik meg, állaga, szaga megváltozik, az jelzi a fogyasztónak, hogy ezt már inkább ne egye meg.
Sajnos nem mindig ennyire egyértelmű a helyzet, mert az otthon tárolt élelmiszereinkben lejátszódó – számunkra negatív – folyamatoknak nem mindig vannak látható, szagolható, ízlelhető jelei.
Burgonyától, gabonán át a látszólag ártalmatlan teafűig sokféle kellemetlenséggel nézhetünk szembe, a mérgezővé válásért javarészt a gombák okolhatók. A leggyakoribb ilyen problémákból a magyarmezogazdasag.hu cikke nyomán adunk ízelítőt.
Megzöldül a burgonya
A burgonya jelentős szerepet játszik a világ élelmezésében, hazánkban is az egyik legnépszerűbb köret. A Solanaceae családba tartozó növények szolanint is termelnek, ami mérgező. Ez a gumóban jó esetben nincs jelen, ám ha annak a héja megzöldült az azt jelzi, hogy azt ne fogyasszuk inkább… A megzöldült burgonyának már annyira magas a szolanintartalma, hogy egyeseknél hasmenést, hányást, fejfájást és más egyéb betegségeket is okozhat. Az emberek egyéni érzékenysége változó, így ha nem okoz tüneteket esetleg az ilyen burgonya elfogyasztása, az sem jelenti azt, hogy használ egészségünknek.
A zöld szín a megemelkedett klorofillszint miatt alakul ki, azonban ugyanez utal kívül a magas szolanintartalomra is, ezért az ilyen burgonyát nem érdemes megenni. A burgonya többnyire akkor zöldül be, ha meleg és világos helyen tartjuk. Akkor is kerülhet zöld burgonya a zsákba, ha az felszedés előtt a talajfelszínhez közel nőtt, onnan valamiért kiemelkedett, és napfény érte.
Biogabona: baj is lehet belőle
Az utóbbi években a bio- szócskát már szinte bármi elé odateszik a marketingesek, mert jó eladásösztönzőnek tűnik. A gabonák kapcsán pedig egyre kedveltebbek a teljes kiőrlésűek, amelyek nem árt, ha (tényleg) biotermesztésből származnak, mert így a szintén megőrölt héjrészbe nem kerülhettek szermaradványok.
De a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a hagyományosan termelt gabonát vegyi anyagokkal védik meg a kórokozóktól, például a gombás fertőzésektől, tehát itt a vegyszer jelenléte okozhat problémát (ha nem megfelelő technológiai szigorral alkalmazták). Ám a biogabonán különféle gombák telepedhetnek meg, amelyek mikotoxinjai kerülhetnek bele a lisztbe. Egyik sem jobb a másiknál, és az a gond, hogy szabad szemmel egyik sem látható…
A mikotoxinok a penészgombák által termelt mérgező anyagok, amelyek egy része igen veszélyes lehet. Táplálkozás szempontjából a gabonafélék azért a legveszélyesebbek, mivel általában nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.
A gabonákat a Fusarium gomba kedveli, így ezek toxinjai kerülhetnek bele táplálékainkba. E mérgező anyagok között van ösztrogénhez hasonlatos vegyület, ami emiatt zavart okozhat a hormonháztartásban. A Vomitoxin pedig egy rosszullétet, hányást okozó, jóval gyakrabban előforduló méreganyag.
Gyógyteáink is veszélyben
A gyógyteáinkat szárítva hosszú ideig tárolhatjuk, ám a tárolás módja is lényeges. A nem megfelelően tárolt teák könnyen visszanedvesedhetnek, azután penész jelenhet meg rajtuk. Főleg a virágokból készült, vagy azt is tartalmazó keverékek nedvesednek vissza könnyen, ehhez nem kell, hogy víz érje őket, elegendő, ha levegővel érintkeznek, párásabb időszakban.
Ennek elkerülésére érdemes a teákat lezárt befőttesüvegben tárolni. Sok filteres tea kapható celofánnal lezárt papírdobozban. Ezekről amint eltávolítjuk a csomagolást, már veszélybe kerülnek, mert sem a papírdoboz, sem a filter nem tartja kívül a párát a terméktől… Tehát ezeket is érdemes nem (csak) a saját dobozukban tárolni, hanem légmentesebb helyet biztosítani számukra, ami a hosszabb idejű hatóanyag-megtartást is szolgálja.
