Különbség van a kihirdetett vízhiány és a kihirdetett aszály között. A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét, a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével, a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a Hivatalos Értesítőben, közleményben, valós időben teszi közzé. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva ez évben a tartósan vízhiányos időszakot 2020. április 20-án hirdették ki, amellyel minimálisra csökkennek a termelők vízdíj költségterhei.
Azonban a vízhiányos időszakban az aszály még elkerülhető mesterséges vízpótlással. A hazai szabályozás szerint az aszály az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 10 millimétert, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon keresztül meghaladja a 31 °C-ot. Tehát, ha nem áll rendelkezésre a mesterséges vízpótlás lehetősége, abban az esetben aszálykár következhet be – írta a NAK anyaga.
Új kihívásokat eredményezett a vízhiány
Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségében helyezkedik el. Az utóbbi évtizedek változásai új feltételeket teremtettek, az aszály és a vízhiány jelentős kockázati tényezővé vált, melynek előfordulási gyakorisága, erőssége nőtt, egyértelmű tény, hogy a vízháztartás megváltozásában is a globális felmelegedés játssza a legnagyobb szerepet, amelynek kezelése a vízgazdálkodás számára is növekvő és egyre nehezebb feladatot jelent. Aszálykárnak nevezik a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káreseményt, amely hozamcsökkenést okoz a növénykultúrában. A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.
Aszálykár – és mezőgazdasági árvízkár – után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, – illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről – a mezőgazdaságért felelős agrárminiszter közleményt ad ki, tehát utólag kerül kihirdetésre.
A vonatkozó jogszabályok
A vízhiányos állapotot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, az aszály állapotot pedig a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény határozza meg.
