A haltenyésztő ágazat mindig egy furcsa pontja volt hazánk mezőgazdaságának. A hal ugyanis szinte kizárólag karácsonykor fogy a boltokban, így igencsak nehéz ’felpörgetni’ a halpiacot. A tavalyi év azonban talán meghozhatta a változás előszelét.
2016-ban kiváló évet zártak a magyar haltenyésztők. Elsősorban a ponttyal foglalkozók lehettek boldogak, ugyanis olyan jó minőségű volt a tavalyi ponty, ezáltal akkora volt iránta a kereslet, hogy év közben is csak folyamatos nagyvízi halászattal lehetett a korai és egyre jelentősebb exportpiacot kielégíteni. Karácsonykor is kiváló minőségű pontyok kerültek a családok asztalára, úgy, hogy az árak sem változtak túlságosan a korábbi évekhez képest.
A nak.hu információi szerint egyedül az európai harcsa – szürkeharcsa – volt a kínálatunk gyenge pontja, hiszen ez hiánycikknek bizonyult év végére. Ha a trendeket nézzük, akkor évről évre nagyobb a feldolgozott, friss, konyhakész hal iránt a kereslet. Ez még vidéken is igaz, ahol az élőhal még mindig vezeti az eladási listát. Bár az áruházláncok némelyike már nem árul élőhalat, az értékesítő helyek száma jelentősen gyarapodik. Egyre több a termelői halvásár, a közvetlen tóparti értékesítés, az alkalmi halpiac, a nagyobb településekre kitelepülő halas vállalkozó.
Az viszont szomorú, hogy a magyar állattenyésztés bruttó termelési értékének csupán 2,5-3 százalékát teszi ki a halászati ágazat. A halászati ágazatban működő tógazdaságok és az intenzív haltermelő üzemek termelése évente több mint 23,6 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17,3 ezer tonnát étkezési célra használnak fel.
Az akvakultúra fejlődése viszont említésre méltó hazánkban, az étkezési haltermelésre szánt halmennyiségből mintegy 3 ezer tonnáért felelős. Az étkezési célra szánt 17 ezer tonnás halmennyiségből körülbelül 8,5 ezer tonna kerül exportra, ebből 6 ezer tonna élőhalként. Mindez azt is mutatja, hogy van piaca a magyar halnak, de van még hová fejlődnie az ágazatnak.
