Nincs kereslet a magyar mézre, a visszaeső európai kereslet és a magyarországinál olcsóbban termelő ukrán, román és bolgár konkurensek miatt áll a kivitel, és a tavalyinál rosszabb termés ellenére az árak estek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a szerint az ágazatban a válság jelei mutatkoznak. Amiatt, hogy Magyarország exportorientált, még a gyenge terméssel is legalább kétszer annyi mézet termelünk, mint a belföldi fogyasztás, és az exportárak határozzák meg a belső felvásárlási árakat is. Bajban a mézpiac.
Míg korábban azt szokhatták meg a magyar méhészek, hogy bármikor el tudták adni a terméküket, most nincs kereslet a mézre, és a forintgyengülés hatásait sem érzik, sőt csökkennek az árak – mondta az elnök a Világgazdaságnak. A belföldi bolti forgalom 80 százalékát adó vegyes méz termelők részére átadott, kompenzációs felárral kiegészített felvásárlási ára kilogrammonként 580-600 forint, ez 542-561 forint nettó árat jelent. A tömeget a világpiacon is a vegyes méz adja, ebben a szegmensben pedig most az ukrán méz a meghatározó.
Sok és olcsó ukrán termékkel van tele a mézpiac
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke szerint az idén Ukrajnában 60-80 ezer tonna termésről beszélnek, és kilónként 2-2,1 eurós áron szállítják le az árut. A magyar vegyes méz ezzel szemben – 580 forintos felvásárlási áron, és még gyengébb forintárfolyamon is – 60-70 forinttal drágábban juttatható el ugyanazokhoz a vevőkhöz. A konkurensek alacsony árain túl a kereslet visszaesésének az is oka, hogy az unióban csökkent a mézfogyasztás. A piac telítettsége pedig a hamisításoknak is betudható, ami 10-30 százalék többletterméket is kitehet – írták.
