Természetes módon megnövelt ellenállóképességű paradicsomhibrideket hoztak létre az Amerikai Egyesült Államokban az alternária, a fitoftóra és szeptória ellen. A megoldást a vad fajok tulajdonságainak kihasználásával találták meg. Ráadásul a bakteriális és a vírusos megbetegedésekre is hatékony választ adhatnak a vad paradicsomfajták bevonásával. Mindehhez pedig nincs szükség génmódosításra, csak a genom alapos ismeretére.
Az ellenálló paradicsomvonalakat Martha Mutschler-Chu, a Cornell Egyetem Integrált Növénytudományi Iskolájának növénynemesítési és genetikai részlegének professzora fejlesztette ki. Az eljáráshoz nem szükséges módosítani a növény genomját, ám ismerni kell azt. A kutatóhölgy 2005 óta dolgozik azon, hogy a vadon élő paradicsomban előforduló természetes gomba- és baktériumrezisztenciát egymás után áthelyezte a kultúrvonalakba. Ezeket azóta New York állam és az északkeleti régiók adottságaira szabták – írta a Farmprogress.com cikkére hivatkozva az Agrárszektor.
Harc a paradicsomvész ellen
A paradicsomtermesztők egyik legkomolyabb ellensége a fitoftóra, azaz a paradicsomvész. A gombafertőzés először a leveleken jelentkezik vizenyős, szürkés foltokkal, majd továbbterjed a levelekre is. A foltok végül barnára színeződnek, és a levél elszárad. A betegség a száron is terjed, később pedig a bogyókat is megtámadja. Az ellenálló fajták a nagyobb gazdaságokban is lehetővé teszik a vegyszerterhelés jelentős csökkentését. Ami pedig legalább ennyire fontos, hogy a kevesebb permetezéssel csökkenteni lehet a szelekciós nyomást a gombákra a kijuttatott vegyi anyagokkal szemben. Tehát gátolható a rezisztencia kialakulása az okszerűen alkalmazott készítményekre – írják.
A bakteriális betegségek
A paradicsom klavibakteres betegségének kórokozója akár 5 évig is fertőzőképes marad a talajban, ahonnan a gyökereken keresztül jut be az edénynyalábokba. Ez ellen egészséges, csávázott vetőmaggal és ellenálló fajtákkal lehet védekezni. Minden egyéb kezelés hatástalan. Ezért az egyetlen lehetséges megoldás az ellenállóképesség nemesítéssel történő kialakítása.
A vírusok
Ellenük kizárólag a paradicsomnövény védekezőrendszerében lehet bízni. A gyakorlatban a vírusokat terjesztő szívókártevők (mint például a levéltetvek) irtására szokás fókuszálni, ám létezik más megoldás is.
A paradicsomnövénynek ugyanis erős illata van. Sok vadon élő paradicsomfaj kifejezetten erős anyagcseretermék-kiválasztással védekezik a rovarkártevőkkel szemben. Ez annyira eredményes, hogy nem kell rovarölőket használni – mondta Mutschler-Chu.
A kutatónő szerint a rovar- és a betegségellenállóságot 2 éven belül kombinálni tudja a kísérleti paradicsomokban. Úgy véli, hogy ezek a növények jó kiindulási alapot adhatnak majd a további nemesítéshez, ami már az ízfokozásra is kiterjedhet. Az új génszelekciós eljárásokkal a nemesítendő anyag gyorsan kiválasztható, a kívánt genetikai előrehaladás pedig két generáció alatt megvalósítható. Korábban ez a munka legalább 6 generációt igényelt volna – közölte.
