A nitrogéntrágyáknak gyors, szinte azonnal észrevehető „zöldítő” hatásuk van, amit a növényvédő szerek hatásának növelésére is használnak a gyártók. Ennek oka, hogy a nitrogén az aminosavak építőköve, vagyis minden fehérje (enzim) szintéziséhez, ezáltal az összes életfunkcióhoz szükséges. Persze nem mindig egyforma mennyiségben. Ez a cikk azt járja körül, milyen formában fedezhetőek a búza változó igényei, különös tekintettel az utolsó adag nitrogén fejtrágya kijuttatásának időzítésére.
A búzának általában két adagban megosztva adunk ki nitrogénműtrágyát. Ez azt jelenti, hogy a földben időszakosan túl sok, később pedig túl kevés tápanyag van jelen. Ez nemcsak élettanilag nem ideális, de felesleges is, hiszen így a kijuttatott nitrogén egy része még azelőtt kimosódik vagy elillan, hogy a növény felvehetné. Az őszi búzának a vetésétől a tél beálltáig minimális zöldtömeget kell előállítania. Ilyenkor kevés nitrogénre van szüksége. Összes nitrogénigényének 15-20 százalékát fedezi bokrosodásig, 40-50 százalékát szárba indulásig és 80 százalékát a virágzásig. Vagyis néhány tavaszi hónap alatt kell a rendelkezésére bocsátani a potenciális termés eléréséhez szükséges döntő nitrogénmennyiséget. A gyakorlat jellemzően a májusi- júniusi fejlődés nitrogénigényét szokta elhanyagolni, bízva abban, hogy a márciusi, áprilisi fejtrágya a virágzásig kitart. Gönczi Krisztina szakcikke az Agrárágazat oldalán jelent meg.
A legérzékenyebb fejlődési fázisok a nitrogén fejtrágya kijuttatáshoz
A bokrosodás fontos életfázis, hiszen a kalászka differenciálódása is ekkor történik. Ezért ilyenkor a vegetatív fejlődést – a lombképzést – és a generatív szervek fejlődését is támogatjuk a fejtrágyázással. Meglapozzuk a hosszú kalászorsót és a termésképzéséhez szükséges asszimilációs felületet egyaránt. A második fontos időszak a szárba szökés folyamata. Ilyenkor a fejtrágya már a termés minőségére is kihatással van, hiszen a szemtermésben a nagy keményítőtartalom mellett minél magasabb fehérjeszázalékra is törekszünk. Ehhez pedig nitrogénre és kénre van szükség. A harmadik fontos fejlődési időszak a virágzás és termésképzés ideje. Ekkor dől el, hogy a megtermékenyült virágok mekkora részéből lesz termés, mekkora lesz a szemek tömege és fehérjetartalma. A virágzás kezdetére időzített kisebb adagú nitrogénnel a termés beltartalmát is lényegesen javíthatjuk – feltéve, hogy a kiadott tápelem hasznosulni is tud.
A talaj nitrogénformái közül az ammónium-ion és a nitrát-ion közvetlenül hozzáférhető nitrogénformák a növények számára. A szervesanyagok lebontásakor a szervesen kötött nitrogén első lépésben ammónium-ionná, majd nitritté és nitráttá alakul. A nitrogénkörforgás bakteriális közreműködéssel megy végbe. A növényben fordított irányban történnek ezek a folyamatok: a nitrát nitritté, majd ammónium-ionná alakul, ami azonnal glutaminná alakul át. Ez az aminosav a további fehérjeépítés kezdő építőeleme. Vagyis a nitrát és az aminosav létrejöttéig sok köztes folyamaton halad át a kiadott tápanyag, miközben az átalakító szervezeteknek is jól kell lakniuk. Továbbá környezeti veszteségek is fellépnek: a karbamid egy része ammónia formájában távozik, a nitrát egy része pedig a csapadékkal együtt kimosódik.
Hogyan érdemes időzíteni?
A tapasztalatok szerint a búza évjárattól függetlenül jobb minőségű lesz, ha virágzáskor jó a nitrogénellátása. Ha azonban nincs elegendő víz a talajban, a minőségjavító hatás nem jön létre. Ez a fő gond. Az utóbbi években már márciustól lehet csapadékszegény időszakokra számíthatunk, így a talajra szórt, szilárd műtrágyák hasznosulása igencsak kétséges. Ha pedig a csapadék későn érkezik, még ellentétes hatást is elérhetünk: a virágzáskor felvett nagy nitrogénadag hatására nem nőni fog a termés, hanem csökkenni, hiszen a gabona szöveti fellazulnak, szára megdől, fogékonyabbá válik a gombás betegségekre.
A nitrogén egy makrotápelem, amire nagy mennyiségben van szüksége a növénynek, ez döntően a gyökéren át juthat be a szervezetbe. Igaz, hogy a lombon át is képes hasznosítani, de csak jóval kisebb mennyiségben.
Nem szabad lemondani a lombon keresztüli táplálásról. A levéltrágya ugyanis – a benne lévő nitrogénformától függően – 2-10 napon belül beépül a növénybe, így a kritikus fejlődési fázisokban biztosan a rendelkezésére áll. Nem úgy, mint a csapadéktól függően hasznosuló, szilárd fejtrágya. A csapadékhiányos időszakok sajnos éppen a búza fejlődése szempontjából lényeges március-áprilisra, illetve júniusra érkeznek. Ezért a folyékony nitrogénre – legalább kiegészítő jelleggel – akár már áprilisban szükség lehet. Nem mindegy azonban, hogy mivel fújjuk le az állományt. Az urea(karbamid)-ammónium-nitrát-oldat (UAN) ugyanis – nitráttartalma révén – korrozív anyag. A karbamidból pedig meleg időjárásban ammónia, sőt biuret keletkezik, így egy része elillan, illetve a rézzel reakcióba lépve a klorofillt roncsolja. Vagyis éppen egy olyan időszakban csökkentjük a növény asszimilációs felületét, amikor annak a legnagyobb szüksége lenne rá. A fejlesztők ezért olyan megoldásokban kezdtek el gondolkodni, amelyek a perzselés veszélye nélkül, akár a virágzás idején is bármikor alkalmazhatók.
Az utolsó adag fejtrágya
Kulcsfontosságú volt egy lassan lebomló, nem perzselő nitrogénforma megtalálása. Ez a karbamid-formaldehid, ami egyelőre csak néhány lombtrágyában található meg. Ha már lehetőségünk nyílt rá, hogy akár virágzás idején permetezzünk, akkor törekedjünk rá, hogy a kifújt lombtrágya egyéb, a lombon át is jól hasznosuló tápelemet is tartalmazzon (magnéziumot, ként, esetleg foszfort, rezet). Így a fotoszintézist, a fehérjeépítést, a szemképzést, illetve a szárazsággal szembeni tűrőképességet is javíthatjuk.
A stresszhelyzeten a legkönnyebben a kész aminosavakat is tartalmazó lombtrágyával lehet úrrá a növény, hiszen ebben az esetben a fehérjeépítésbe sokkal kevesebb energiát kell fektetnie, mivel átugorhatja a nitráttól a glutaminig tartó, 12 ATP-t igénylő építőfolyamatot. Az aminosavak felhasználásakor a perzselés elkerülése érdekében fontos betartani a forgalmazói utasításokat.
Az állományban alkalmazott nitrogénformák összegzése:
- Urea (karbamid)-ammónium-nitrát-oldatok (UAN): korrozívak és illékonyak. Károsíthatják a levél klorofillját és a fúvókákat.
- Urea (karbamid)-formaldehides oldatok: lassú lebomlású nitrogénforma, nem illékony és nem korrozív.
- Összetett nitrogénlombtrágyák: többféle, nem perzselő nitrogénformát is hordozhatnak, keverve a gyorsabb (karbamid) és lassabb (karbamid-formaldehid) lebomlású vegyületeket. Amennyiben nitrátos alak is jelen van bennük, perzselhetnek. A fotoszintézist és a termés minőségét javító tápelemeket is tartalmaznak.
- Aminosavas lombtrágyák: a fehérjeépítés kész elemeivel a növény gyorsan, hatékonyan reagálhat stresszes helyzetekre vagy fokozhatja fehérjetartalmát.
