Utánajártunk, miért kapott EU-s védettséget a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára. A bizottsági tájékoztatás szerint az oltalom a Szomolya és környékén megtalálható cseresznye rövidszárú fekete és mézédes fekete tájfajtáiba, valamint a szomolyai fekete államilag elismert fajtájába sorolt, frissen fogyasztásra szánt gyümölcsökre vonatkozik.

A döntésnek megfelelően a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye bekerült a már oltalom alatt álló 1500 élelmiszer jegyzékébe, mely az eAmbrosia adatbázisban található. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkoznak, amelyeket meghatározott földrajzi területen, elismert módszerekkel állítanak elő és védelemben részesülnek az Európai Unióban. Ebben a cikkünkben bővebben összefoglaljuk a szomolyai rövidszárú fekete cseresznye tudnivalóit.

A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye: Fotó: MKSZN
A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye: Fotó: MKSZN

A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye alakja szívre emlékeztet, héja sötét lilásbordó, teljes érésben szinte, vagy teljesen fekete. Húsa feketés bordópiros, félkemény, bőlevű és mézédes. A gyümölcsöt Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén, szőlővel és gyümölcsösökkel borított területeken termesztik. Évszázados termesztési kultúrájának kiteljesedésében meghatározó szerepet játszott a helyi lakosok tudása és szakértelme. Az elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján történt.

A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye jellemzői:

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM) a Szomolya és környékén megtalálható cseresznye (Prunus avium (L.) L.) Rövidszárú fekete és Mézédes fekete tájfajtáinak, valamint a Szomolyai fekete államilag elismert fajtájának a friss fogyasztású gyümölcsére terjed ki. A gyümölcs tömege 100 gyümölcsszemre vetítve minimum 450 g, tehát egy szem cseresznye számtani átlagos tömege: 4,5 g±0,7 g. A gyümölcs átmérője minimum 18 mm – maximum 23 mm.

Alakja széles, szívre emlékeztető, lapított csonka kúp, a bibepont körül kissé besüllyedt vagy egy szintben van. Kocsánya rövid (2-3 cm) és szárazon válik el a gyümölcstől.

Héjszíne sötét lilásbordó, teljes érésben feketés-piros, gyakorlatilag fekete. Héja középvastag, szívós, ezért jól szállítható. Húsa feketés bordópiros, félkemény, bő levű. Leve erősen festő. Sötétvörös leve a feldolgozás során sem fakul. Íze mézédes. A Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye június második dekádjában érik.

A gyümölcs az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:
  • Cukortartalom: minimum 20 Brix-fok
  • Savtartalma maximum: 0,4 g/100 g
  • Szárazanyagtartalom: minimum 19 %
Az oltalmat kapott fajta termőterülete térképen
Az oltalmat kapott fajta termőterülete térképen

A szomolyai területe:

A földrajzi terület Heves és Borsod Abaúj-Zemplén megyében található. A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” előállítása Szomolya, Ostoros, Novaj, Noszvaj, Bogács, Tard és Tibolddaróc közigazgatási határán belül történik. A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsének minősége, jellemzői a földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők. A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsöt a „Rövidszárú fekete”és „Mézédes fekete” ősi tájfajták – amelyeket kizárólag a földrajzi területen termesztenek – valamint a Szomolya környékén szelektált, államilag elismert, nemzeti fajtajegyzékben szereplő „Szomolyai fekete” fajta adja. A földrajzi terület jellemzőiből adódóan a „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcs a következő sajátosságokkal rendelkezik: szív alakú gyümölcs, rövid kocsány, feketés szín, mézédes íz.

A földrajzi területen termesztett fajtáknak jellemzője a szív alakú forma, kis szemméret és cseresznyeszem tömeg, rövid, 2-3 cm-es szár. A talajtípusnak köszönhetően magas festékanyag tartalma miatti feketébe hajló szín, fényes (tükrös) felület jellemzi. A talaj adottságokból adódó alacsony savtartalom és az éghajlatnak köszönhető magas cukortartalom együttesen pedig mézédes ízt eredményeznek – áll a bejegyzéskérelem szövegében.

Természeti tényezők

A földrajzi terület Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén található, a Bükkalján, a Bükkalja dombságainak és az Alföld sík vidékének a találkozásánál. A területen szőlővel és gyümölcsösökkel borított lankás domboldalakat, napsütötte dombhátakat és dombtetőket, déli irányba futó hosszú és keskeny völgyeket, zárt erdőségeket, valamint a mezőgazdaság által korán birtokba vett, Alföldhöz közeli, sík területek vannak. A jellegzetesen aszimmetrikus, északi oldalukon meredek, az Alföld felé ellankásodó dombtetők sorozatát a harmad-és negyedidőszaki szerkezeti mozgások hozták létre, feldarabolva a vulkanikus kőzettakarót. A térségben a vulkanikus eredetű, finom szerkezetű riolittufás üledékek, illetve az azokra települt, meszes lösz a domináns, amely meghatározza a talajviszonyokat is. Jórészt az aljkőzeten kialakult agyagbemosódásos erdőtalajok, barnaföldek, helyenként fekete nyiroktalajok enyhén savanyúak. Ennek oka az, hogy a Bükk mészkőtömege peremterületein, a miocén földtörténeti korban a felszínre bukkanó magma (dacit) keveredett mind kémiailag, mind fizikailag az eredeti meszes talajjal.

A földrajzi terület mérsékelten hűvös, illetve mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1 850-1 900 óra körül van, a nyári 720-740 óra, a téli 150-170 óra. Az évi középhőmérséklet 8,6-8,8 C fok, a vegetációs időszak sokévi átlaga 15,5-16 C fok. Az évi csapadékösszeg 550-650 mm, a tenyészidőszak átlaga 370-400 mm. Hasonló talaj- és éghajlati adottság Magyarországon máshol nem található.

Indoklás a termék és a földrajzi környezet közötti kapcsolat fennállásáról:

  • A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsének alakja jellegzetes szív formájú; héjának és húsának színanyaga intenzív, sötétvörös, szinte fekete; magas a szárazanyag-tartalma, magas cukor- és alacsony savtartalma harmonikus, mézédes ízt eredményez.
  • A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsnek igen szoros a kapcsolata a földrajzi területtel.
  • A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” fentiekben leírt sajátos tulajdonságainak kialakulásában a tájfajták, a mikroklíma, illetve a térségre jellemző talajtani tényezők együttesen a meghatározók.
  • Jellegzetes alakja a tájfajtáknak, illetve a tájfajtákból nemesített államilag elismert fajtának köszönhető.
  • A vulkanikus eredetű riolittufás üledékes talajadottságok eredményezik a gyümölcs magas szárazanyag-tartalmát és intenzív vörös, szinte fekete színét, amely csak az ezen a földrajzi területen termő gyümölcs sajátossága.
A fajta videós bemutatója

Különlegességek:

A déli fekvésű termőterületnek, a magas napsütéses órák számának, illetve az érési időszakot elnyújtó mérsékelten hűvös időjárásnak köszönhetően a cukor beépülésére hosszabb idő jut, ez eredményezi a gyümölcs magas cukortartalmát (legalább 20 Brix fok). Ez jóval magasabb érték, mint a Magyarországon termesztett cseresznyék cukortartalma, amely átlagosan 14 Brix fok. A magas napsütéses órák száma hozzájárul a héj és a gyümölcshús magas antocián tartalmának kialakulásához, amelynek következtében a cseresznye erősen festő hatású.

A térség enyhén meszes löszös talaja, illetve az utóvulkáni eredetű andezit és riolittufával kevert enyhén savas talajainak köszönhetően az itt termő gyümölcs alacsony savtartalmú (max. 0,4 g/100 g). Ez jóval alatta marad a Magyarországon termesztett cseresznyék 0,68 g/100 g átlagos savtartamának.

A fenti okokból kialakuló magas cukor és alacsony savtartalom együttes hatása eredményezi az országban csak a Szomolyán és környékén termő gyümölcsre jellemző mézédes íz kiteljesedését.

A Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye alacsony átlagtömege (4,5 g) a tájfajtáknak köszönhetően jóval alacsonyabb más cseresznyéhez viszonyítva, amelyek átlagosan 7-8 g tömegűek.

Kézi szüret, hagyományos technika, termesztés

Továbbá a termesztés egész folyamán az emberi tudásnak, szakértelemnek is meghatározó szerepe van. Szomolyához köthető az ősi tájfajták (Rövidszárú fekete és Mézédes fekete) termesztésének hagyománya és a Szomolyai fekete fajta szelekciója. Ezek a fajták alapozták meg a Szomolyai cseresznye évszázados termesztési kultúrájának kiteljesedését. A szüretelés kézi erővel történik, ami nagy szakértelmet igénylő feladat. Mivel a cseresznye a fán beérő, nem utóérő gyümölcsök közé tartozik, ezért igen fontos helyi tudás a cseresznye szüretelésre való érettségének a megállapítása, amelyet a cseresznyeszemek színe, édessége és félkemény állománya alapján határoznak meg. Ezeket figyelembe véve választja ki a szedést végző személy a szedésre érett gyümölcsöt. A kézi szedés elősegítése érdekében a fa alakját, méretét is úgy kell alakítani, hogy az a legalkalmasabb legyen a kézzel történő szüretre. A lombkorona inkább széles, mint magas, gömb alakú, átmérője 10-12 méter. A cseresznyefa következő évi formája már a szüret során kialakul. A szüretelő már ekkor metszi is az ágakat, formálja a fát, előkészítve az optimális alakot a kézi szüreteléshez. A metszés következtében kialakuló belülről szellős lombkoronának köszönhetően a cseresznyeszemek több napfényt kapnak, ami elősegíti a cukor beépülését. Továbbá a korona kialakítása lehetővé teszi a lombkorona belsejében elhelyezkedő szemek teljes beérését.

A szüret során hagyományos eszközt ún. „cseresznyeszék”-et használnak, amely 3-4 méter magas, fa állvány, ami létraszerű kialakítású, a tetején padozattal, amire rá lehet tenni a szüretelő puttonyt, vagy egyszerűen rá lehet ülni és onnan szüretelni a koronát. A szüretelők sajátos kialakítású, hosszú nyelű, a helyiek által „kamónak” nevezett kampóval húzzák magukhoz azokat az ágakat, amelyeket kézzel már nem érnek el, hogy a távolabb eső cseresznyét le tudják szedni.

Az ágról leszedett cseresznyét a fűzfavesszőből vagy gyékényből font hátitáskába (helyi elnevezéssel: „hátyi”) szedik, és nagy gondossággal óvják az érett állapotban fokozottan sérülékeny gyümölcs épségét.

Ha a hátitáska megtelt, a cseresznyeszéken elhelyezett fedeles szüretelő puttonyba ürítik. Ezzel a módszerrel segítik az érett cseresznyeszemek épségének megóvását. További részletek itt találhatóak.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Megfelelő mennyiségű lesz a termés gyümölcsből az ... A szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)...
Közkedvelt cseresznyefajták, érési idők A cseresznyefajták palettája igen színes, ám ennek ellenére sokan csak 1-2 fajtát ismernek. Pedig a cseresznye az egyik legelterjedtebb gyümölcs hazán...
Közkedvelt cseresznyefajták – II. rész Az előző, népszerű cseresznyefajtákkal foglalkozó cikkünkben többek között a Szomolyai fekete cseresznyéről, a Margit cseresznyéről és a Germersdorfi ...
Érik a cseresznye – de pontosan mikor? Itt a nyár és ezzel együtt a cseresznyefák is kezdenek piros színbe burkolózni. Pontosabban a cseresznyeszezon a legkorábbi fajtákkal már el is kezdőd...
Elmarad az idei meggytermés a tavalyitól Hazánk második legfontosabb gyümölcse a meggy az alma után, de nem túl jók a hírek az idei terméssel kapcsolatban. A tavaszi fagyok miatt az idei megg...
Nagyot bukott idén a cseresznyeágazat Eddig is tisztában voltak vele a gazdasági elemzők és maguk a gyümölcstermesztők is, hogy a cseresznyeágazat súlyos veszteségeket szenvedett el idén, ...