Újra felbukkant egy régi szereplő a takarmánypiacon

Az utóbbi időben háttérbe szoruló pillangós növény a szarvaskerep. A debreceni kutatók mégsem mondtak le az ország csapadékosabb klímáját kedvelő takarmánynövényről. Új, kedvező tulajdonságú fajtát nemesítettek ki, ami számos előnyt jelenthet a termesztésekor.

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk. Nyugat-Európában nagyon kedvelt.

Alkalmazkodóbb és ellenállóbb szarvaskerep fajtát nemesítettek ki a Debeceni Egyetem Kutatóintézetében - illusztráció
Alkalmazkodóbb és ellenállóbb szarvaskerep fajtát nemesítettek ki a Debeceni Egyetem Kutatóintézetében – illusztráció

A szarvaskerep a természetes ősgyepekben is megtalálható, értékes pillangós növényfaj. Hasznosan tölti ki a kaszálók és a legelők alsó szintjét, tápanyagaival gazdagítja a gyep termését. Kedvezőtlen viszonyok között, sekély termőrétegű, savanyú talajokon is vethető. Még olyan területeken is, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Alkalmas ültetvények sorközeinek talajtakarására, ökológiai művelésű területek természetes gyomszabályozására, ezen kívül pedig jó méhlegelő és ismert gyógynövény is egyben. A hírről a Debreceni Egyetem weboldala számolt be.

Bár a Nyugat-Európában keresett, jó minőségű vetőmag előállítására hazánk éghajlati és talajadottságai kiváltképpen alkalmasak, magyarországi nemesítése az ezredfordulóra gyakorlatilag megszűnt. A korábbi fajták pedig fajtafenntartók hiányában lassan kikerültek a Nemzeti Fajtajegyzékből. Egyetlen kivétel a Szabolcsi 1 nevű fajta, melyet kutatóintézetünkben 1983 óta tartunk fent. Ez az igénytelen takarmánynövényfaj beleillik kedvezőtlen talajadottságú területekre nemesített pillangós takarmánynövényeink kínálatába – mondta Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója.

Gazdaságosabb lesz a szarvaskerep vetőmag termesztése

A közelmúltban a kutatóintézet újabb, saját nemesítésű szarvaskerepfajtája is megkapta az állami elismerést. A Luteo a több, mint 30 éves Szabolcsi 1 fajta klónszelekcióval továbbfejlesztett változata, amivel a vetőmagtermesztés gazdaságossági problémáját igyekeztek megoldani.

Nemesítésekor az üzemi technológiával betakarítható magtermés növelését tűztük ki célul, a kiindulási fajta kedvező alkalmazkodóképességének és zöldhozamának megőrzése mellett. A Luteo további előnye, hogy saját adataink szerint a lisztharmat betegséggel szemben nagyobb ellenálló-képességgel rendelkezik, valamint a NÉBIH vizsgálatai alapján a fehérjetartalma jóval meghaladja a Szabolcsi 1 fajtáét – tette hozzá Zsombik László.

Az intézet célja az új fajta felszaporításával a magyar szarvaskerep-vetőmagtermelés újraindítása, illetve a Luteo eljuttatása hazai és külföldi piacokra.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mit kell tudni a szénáról? A tömegtakarmányokat három féle csoportra oszthatjuk: szálas, leveles, gyökér és gumós. A szálas takarmányok közé tartozik a széna, a szalma, a zöldta...
Állami elismerés a KG Nagykunnak A Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének újabb őszi árpa fajtajelöltjét nyilvánította államilag elismertté a Fajtaminősítő Bizottság. Az új ...
Bill Gates költséges álma: a szupernövény és a szu... A világ egyik leggazdagabb embere, a milliárdos Bill Gates egyik alapítványa a jelenleginél nagyobb teljesítményű növények és haszonállatok nemesítésé...
A génmódosítás kockázataival ismerkedtek a gazdák ... Az egyik legfontosabb szempont a mezőgazdaságban a hozamok növelése, de nem mindegy, milyen eszközökkel. A Somogy megyei agrárkamara tagjai a hibridn...
Kevesebb búza teremhet a becsülthöz képest idén... A nyugat-dunántúli régióban jó közepes termést vártak a termelők, mert az aszály az átlagosnál valamivel csapadékosabb klíma miatt a többi régióhoz k...
Svájcban már tesztelik a gombának ellenálló árpát... A svájci Zürichi Egyetem olyan genetikailag módosított árpa vetésére kapott engedélyt, amely ellenállhat a gombás fertőzéseknek. Az egyetemi kutatók ...