Újra földosztás készül Magyarországon – leszámolnának az osztatlanokkal

Nagyszabású tervet ismertetett az agrártárca a mezőgazdaság versenyképességét rontó osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról. A megoldás a többek között az lenne, hogy az állam fölvásárolná azokat a birtoktesteket, ahol a tulajdonos nem jelentkezik, illetve nem érhető el. Ha ezek területek elérnének egy “egészséges” birtokméretet, eladnák az érdeklődő gazdáknak. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy az újabb kísérlet többféle kockázatot hordoz.

A Népszava anyagát szemléztük. Eszerint részletek egyelőre nem ismertek, így nem tudni, hogy mekkora lenne a kormányzat szerint az „egészséges” birtok mérete. Hiszen míg a szántóföldi gazdálkodáshoz 50-100 hektár alatt szinte hozzá sem érdemes kezdeni, a kertészeti szektorban akár néhány hektárral is versenyképes lehet a termelő – írják.

Újra földosztás készül Magyarországon: leszámolnának az osztatlanokkal
Újra földosztás készül Magyarországon: leszámolnának az osztatlanokkal

A szakemberek többsége támogatja a kormány elhatározását az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére, mivel úgy vélik, hogy az elaprózódott birtoktestek gyengítik a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szándék megvalósulását viszont akadályozza, hogy ezek naponta újratermelődnek. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a tulajdonos halála esetén például, ha több gyermeke van, a birtoknak több tulajdonosa lesz. Vagyis egy újabb osztatlan közös földtulajdon jön létre.

Változtatna az örökösödési jogon a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az egyik megoldást az örökösödési jogszabályok módosításában látja. A javaslat szerint az új öröklési rendszerben csupán egy leszármazotté lehetne a birtok. Mindezt azért, hogy versenyképes méretű gazdaságok öröklődhessenek, és elkerüljék a gazdaságok elaprózódását. Az új tulajdonosnak garantálnia kellene a birtoktest egyben tartását, és pénzbeli megváltást kellene fizetnie örököstársainak, amit az e célra kidolgozott, kedvező hitelkonstrukció tehetne könnyebbé.

Elsőre jó tervnek tűnik, de az érvelés néhány kérdést is hoz maga után. Azzal egyetértenek az agrárszakemberek, hogy a földtulajdon aprózódását egyebek mellett az öröklési szabályok módosításával lehetne féken tartani, esetleg csökkenteni. Sok olyan osztatlan közös földtulajdon van, amit már kimértek, de éppen az újabb öröklések miatt az továbbaprózódott. Az állam, ha komolyan veszi a magántulajdon szentségét, akkor nem szólhat bele abba, hogy az örökösök mit kezdjenek tulajdonukkal, ráadásul a korlátozás az alaptörvénybe is ütközne.

Ezek lehetnek a további nehézségek

Ha csak az egyik örökös akarja folytatni a gazdálkodást, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy kedvező hitelkonstrukciókkal segítsék a társai tulajdonrészének megváltásában. De ebben is van kérdés – jegyezte meg a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Figyelembe kell venni, hogy az egyben tartott gazdaság jövedelemtermelő képessége lehetővé teszi-e a szükséges mértékű kölcsön felvételét. Egy jó minőségű szántó hektáronként 1,5-2 millió forintot is megér, s ha csupán 10 hektárt kell megváltani, az is 15-20 millió forintos kiadás. Ha a birtok még ki is termelné a hitel törlesztőrészleteit, kérdés, hogy miből telik majd az amortizációs, fejlesztési és működtetési költségekre. Részmegoldás lehetne, ha egy bizonyos méret alatti, például a 0,5-1 hektárt meg nem haladó területet már nem lehetne tovább osztani. Ezt elsősorban a törpe-, illetve a kisbirtokokra lehetne alkalmazni, a nagyobb gazdaságok esetében ilyen megkötést a gazdák minden bizonnyal elutasítanának.

További lehetőség, ha az állam felvásárolja az aprózódással fenyegetett termőföldet.

Ezt a jelenlegi szabályok alapján is megteheti, hiszen elővásárlási joga van. Persze csak akkor, ha a tulajdonostársak lemondtak az őket megillető elővételi jogukról. Az állam élhetne a kisajátítás jogával is: csak pénz kérdése lenne, hogy a közös földterületből gazdaságos méretű birtokot hozzon létre. Ilyen lépésre azonban csak törvényben meghatározott, indokolt esetben van lehetőség. Az osztatlan közös földtulajdon arányának csökkentése fontos, de rendkívül nehéz lenne azt nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekkel indokolni. Arról nem is szólva, hogy a költségvetést 1000 milliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettség terhelné. A szakemberek számításai szerint egy 3-5 hektáros terület kimérésének költsége tulajdonosonként meghaladhatja a 200 ezer forintot is.

A kisajátítás azért sem valószínű, mert a kormánynak nem érdeke, hogy magára haragítsa az érintettek tömegeit. Amikor az állam átvállalta az osztatlan közös tulajdon kimérési költségeit, mint például 2000 és 2012 között, akkor megugrott az érintettek érdeklődése, és sokan benyújtották a kérelmüket az illetékes földhivatalokhoz. Ezeknek a kérelmeknek a feldolgozása még évekig eltarthat és az újabbak elbírálása tovább nyújthatja az ügyintézést – írják.

Végre megszűnőben az osztatlan közös tulajdonok

Arról itt írtunk korábban, hogy az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztásokkor jöttek létre. Azóta kiderült, hogy sok gazda nagy bosszúságára. Az ilyen földek jogilag ugyan forgalomképesek, de ha sok a tulajdonostárs, csak nehezen értékesíthetők, mert ahhoz mindegyiknek hozzá kell járulnia. De ez hamarosan változik. Azoknak mérik ki az osztatlan közös tulajdonban lévő földjeiket, akik azt 2012. június 1-ig kérték.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Mely agrárrendeletek módosulnak 2016-ban? Mint minden év elején, idén is áttekintjük, milyen főbb változások érintik a mezőgazdaság szereplőit. Többek között jön a pálinka párlatadó jegy és is...
Készülődik az osztatlan közös tulajdon kérdésének ... Már október elején a kormány elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló tervezet. Nagy István agrárminiszter szerint a folyam...
Változtatna az őstermelők adózásán és az osztatlan... Három nagyobb, törvénymódosításokat kezdeményező csomagot készített elő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mezőhegyesi II. NAK Szántóföldi Napok és Agr...
Új programok, képzések és segítség a fiatal gazdák... A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége közös sajtóreggelin tájékoztatott a két szervezet között már meglév...
Végre megszűnőben az osztatlan közös tulajdonok... Az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztásokkor jött...
4 milliónál is több magyart érint az osztatlan köz... A közeljövőben rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet a...