Új feladatokat kapott a 2010-2014 között vidékfejlesztési, majd 2014-2018 között földművelésügyi miniszterként tevékenykedő Fazekas Sándor. A karcagi születésű jogász-politikus vizsgálja a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás eredményeit. Fazekast “A földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős” kormánybiztossá nevezték ki. A határozat két évre szól.
A HVG.hu írta meg, hogy “A földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős” kormánybiztossá nevezték ki 2 évre Fazekas Sándort, aki 2010 és 2018 között vidékfejlesztési, illetve földművelésügyi miniszter volt, előtte pedig 20 évig Karcag polgármestere. A feladata többek között az lesz, hogy vizsgálja meg és kövesse nyomon a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás hatályosulását.
Továbbá ennek érdekében:
- elemezze a kérdés kapcsán megszületett bírósági döntéseket és hatósági határozatokat;
- tekintse át a földügyi szabályozást, különös tekintettel a haszonélvezet, haszonbérleti jog intézményére;
- szükség szerint fogalmazzon meg javaslatokat a termőföld védelme és a magyar gazdák érdekében.
Erről szól a határozat
A Kormány 1062/2020. (II. 26.) Korm. határozata a földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól ezen a hivatkozáson olvasható el.
- A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva dr. Fazekas Sándort 2020. február 21. napjától 2022. február 20. napjáig a földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.
- A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében
a) megvizsgálja és nyomon követi a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás hatályosulását, ennek érdekében elemzi a kérdés kapcsán megszületett bírósági döntéseket és hatósági határozatokat;
b) áttekinti a földügyi szabályozást, különös tekintettel a haszonélvezet, haszonbérleti jog intézményének vizsgálatára, az érintett tárcákkal egyeztetve – szükség szerint – javaslatot tesz a szabályozás megváltoztatására;
c) a termőföld védelme és a magyar gazdák érdekében az érintett tárcákkal egyeztetve − szükség szerint – javaslatokat fogalmaz meg. - A kormánybiztos feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart
a) a belügyminiszter útján az országos rendőrfőkapitánnyal;
b) az igazságügyi miniszter útján az Országos Bírósági Hivatallal;
c) a pénzügyminiszter útján a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal;
e) a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal. - A Kormány felhívja a kormánybiztos tevékenységével érintett szerveket, intézményeket, hogy a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges adatokat, információkat bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére.
- A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja.
- A kormánybiztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.
- A kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnökség szervezetében működő ötfős titkárság (munkacsoport) segíti.
- Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2022. február 21-én hatályát veszti.
A zsebszerződések előzménye
A magyar parlament még 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely szerint megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. Ezzel az volt a kormány célja, hogy megszüntessék az úgynevezett zsebszerződéseket, mielőtt – 2014. május elsején – az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma megszűnik. Az Európai Bíróság ezért tavaly májusban jogsértőnek nevezte a magyar állam megoldását, amiért Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit.
A haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül. Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást, a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
