ŐCSG? CSMT? Betű- és számkombinációból álló névvel az új bejelentési és bevallási nyomtatványok? Március utolsó hetére időzítette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt a nagyszabású webkonferencia-sorozatot, amelynek a fogalmi tisztázáson túl a széleskörű és alapos tanácsadás is a célja volt.
2021. január 1-jén hatályba lépett a családi gazdaságokról szóló törvény, amelynek révén a jogalkotó szándéka szerint kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nagy hangsúlyt fektet arra, hogy tagjaikat tájékoztassák a változásokról, segítsék őket az eligazodásban. Ezért 2021 márciusában hét alkalommal rendeztek a családi gazdaságok reformja témájában online fórumot, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértői adtak válaszokat az eddigi tapasztalatok szerint leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
Mi változott az őstermelőket – a velük dolgozó családtagokat – érintő jogszabályi környezetben? Személy szerint kinek hol a helye, ahol folytat(hat)ja azt a tevékenységet, amelyet 2020. december 31-ig folytatott? Az ilyen jellegű általános kérdéseken túl egy sor olyan ügy is felszínre került, amely a családi gazdaságok működésének lehetséges elemeit, adózási formáit tekintette át.
Januártól jókorát változott az őstermelők világa
Mind a hét alkalommal ugyanolyan forgatókönyv szerint épült fel az online fórum. Győrffy Balázs NAK-elnök üdvözlő beszédét követően először – felvételről – Dr. Balogh Brigitta (NAK, Stratégiai és Vidékfejlesztési Igazgatóság) Jogértelmezési kérdések a családi működési formák kapcsán, illetve Átmeneti szabályok alkalmazása – működési formák változása a törvény erejénél fogva 2021-től című előadásait nézhették-hallgathatták meg az érdeklődők. Őt követte Szabó Gábor (NAV, Dél-Alföldi Tájékoztatási Osztály), aki a családi gazdaságokról szóló törvény kapcsán a családi működési formák adózási oldalát elemezte, majd az áfára, a szociális hozzájárulásra, a járulékra és az szjára vonatkozó szabályok változásait tekintette át.
Ezt követően került sor – élőben – az előadások közben felmerült és beküldött, illetve az egyedi, az adott családi gazdálkodásra jellemző kérdések megválaszolására.
Ízelítőül néhány kérdés-válasz
K: Lehet-e valaki egyszerre ŐCSG- és CSMT-tag is?
V: Igen. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csg. tv.) 3. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Az ŐCSG tagjai őstermelők, és az őstermelők őstermelői tevékenységük tekintetében csak egyéni vállalkozók nem lehetnek. A családi mezőgazdasági társaság Csg. tv. alapján egy olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Fő szabály szerint a családi mezőgazdasági társaság tagjai magánszemélyek lehetnek, de nem őstermelői minőségükben válhatnak taggá, attól függetlenül, hogy e tagságuk mellett egyébként őstermelőként is tevékenységet folytatnak.
K: Aki egyéni vállalkozóként volt a családi gazdaság tagja, de mivel 2021-től mivel egyéni vállalkozóként nem végezheti az őstermelői tevékenységet az ŐCSG-ben, az egyéni vállalkozását megszünteti. Hogyan lehet egy vásárolt eszköz után az áfát visszaigényelni ebben az esetben?
V: Az áfabeli jogálláson nem változtat az a körülmény, ha a családi gazdaság egyéni vállalkozó tagja az új szabályokra tekintettel megszünteti az egyéni vállalkozását és gazdasági tevékenységet őstermelőként folytatja tovább. Ebben az esetben az Áfa tv. tekintetében ugyanaz az adóalany marad, tehát a magánszemély áfaalanyisága folyamatosan fennáll, csak nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként, ezért az egyéni vállalkozóként beszerzett eszköz áfatartalmának levonását a kérdéses jogállásváltozás nem befolyásolja.
K: Az ŐCSG lehet-e áfa-körös?
V: Az ŐCSG maga nem önálló jogalany, az őstermelő tagjai vagyonától elkülönült önálló vagyonnal nem rendelkezik, ebből következően nem lehet áfa-alany, de a tagjai viszont igen.
K: Átalányadózás esetén levonható-e a gyűjtött költség számlák áfa-tartalma?
V: Függetlenül attól, hogy az átalányadózás alkalmazása esetén tételesen költségelszámolására nincsen lehetőség, a tag nevére szóló számlákban szereplő áthárított adó összegét levonásba helyezheti, amennyiben áfa-fizetésre kötelezett, és az adólevonási jogát az Áfa tv. nem korlátozza.
K: A kompenzációs felár elszámolása hogyan változik az új családi gazdasági szabályokkal?
V: A kompenzációs felárra vonatkozó szabályok nem változnak.
K: Az ŐCSG vezetője áfa-alany, de a tag, akinek a nevére a számlát kiállították, nem az. Ebben az esetben is visszaigényelheti az ŐCSG vezetője az áfát?
V: Áfa-levonásra az jogosult, akinek a nevére szól a számla. Amennyiben a tag alanyi adómentességet választott az áfa-kötelezettségeire, úgy áfa-fizetésre főszabály szerint nem kötelezett, és adólevonásra sem jogosult. Az általános áfa-szabályok szerint adózó ŐCSG-vezető tehát kizárólag a saját nevére szóló beszerzések áfa-tatalmát helyezheti levonásba, az Áfa tv-ben meghatározott egyéb adólevonási feltételek fennállása esetén. Megjegyezzük továbbá, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjai általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak.
További segítség
Akit a téma mélyebben és alaposabban érdekel – vagy abban reménykedik, hogy az őt személy szerint foglalkoztató kérdés másnak is eszébe jutott –, érdemes ellátogatnia a https://www.nak.hu/csg/gyik oldalra. Az egyedi élethelyzetekből, a kérdésekre adott válaszokból jól kirajzolódik a magyar gazdatársadalom jelenlegi állapota, az általuk húsba vágónak ítélt problémák köre.
Ugyancsak nagyon hasznos segítségként készült a NAK kiadásában egy közel 80 oldalas színvonalas, letölthető összeállítás Családi gazdaságok reformja – Tájékoztató kiadvány a családi gazdaságokról szóló törvényről címmel.
