Újdonságokkal próbálkoznak az ázsiai márványospoloska elleni védekezésben

Sok új kérdéssel szembesültek a gyümölcstermesztők, miután az ázsiai márványospoloska meghonosodott az Egyesült Államok nyugati partján, az oregoni gyümölcsösökben. Az eltérő növénykultúrák és környezeti feltételek miatt a keleti parti tanulságokat csak részben tudják alkalmazni. Keleten nem termesztenek körtét és mogyorót, ezek viszont Oregonban fontos terménynek számítanak. Ráadásul sajnos a poloska is különösen kedveli ezeket a haszonnövényeket.

A Magyar Mezőgazdaság írt róla, hogy ideális esetben úgy lehet mérsékelni a kártételt, hogy nem használnak sok széles hatású rovarölő szert, ami veszélyeztetné az integrált termesztési módszer hosszú távú fenntartását. Azonban az ázsiai márványospoloska nehezen előrejelezhető kártevő. Nem működik a keleti parton eredményesen bevetett csapdázási módszer, mert ott mások az ültetvények és a természeti környezet. Ezért a csapdázásra és a védekezésre saját módszert kell kidolgozni. Ezen az Oregoni Egyetem mezőgazdasági kutató és szaktanácsadó központjának rovartanos csapata dolgozik.

Ami keleten bevált, nem biztos, hogy jó a nyugati parton is az ázsiai márványospoloska elleni védekezésben - képünk illusztráció
Ami keleten bevált, nem biztos, hogy jó a nyugati parton is az ázsiai márványospoloska elleni védekezésben – képünk illusztráció

Gyorsan terjed a kártevő

A kártevő először 2004-ben tűnt fel Oregonban, de az utóbbi két évben kezdte komolyabban veszélyeztetni a gyümölcsösöket. Az ültetvények közül sokat természetes növényzet vesz körül, amelyek jó élőhelyet nyújtanak a kártevőnek. Ez az egyik nagy gondja a Columbia River Gorge vidékén (a Columbia folyó kanyonjában) gazdálkodó körtetermesztő gazdáknak. Az első gazdasági kárt 2018-ban jelentették, tavaly pedig rosszabbra fordult a helyzet. Még az is előfordulhat, hogy alulbecsülték a poloskakárt, ami nagyon hasonlít a kalciumhiány okozta gyümölcshús-foltosodásra – írták.

A pontosabb megfigyelések alapján úgy vélik, hogy a kalciumhiánynak nézett foltok fele valójában az ázsiai márványospoloska szívogatásának a nyoma. Amennyiben a bogarak a fiatal, még kemény körtét szívogatják, az a gyümölcs torzulását eredményezi, ami hasonlít a körtekövecsesedés vírus tünetére.

Az ültetvények melletti fákon szaporodnak fel

Arra jutottak, hogy az oregoni, vagy nagylevelű juhar (Acer macrophyllum) a poloska kedvencei közé tartozik, ezért a a helyi gyümölcstermesztők nagy veszélyben vannak. A poloska nagy egyedszámot ér el az erdei fákon, onnan pedig folyamatosan átrepül a gyümölcsösökbe. Ezért is buzdítanak arra, hogy megelőzésképpen az ültetvények környékét permetezzék. Ám ez nem biztos, hogy működik a kanyonban, ahol a nagy magasságkülönbség miatt a kártevő általában a felsőbb régiókból érkezik.

A cseresznyetermesztők sem lehetnek nyugodtak, mert ez a gyümölcsfaj a mandulához és az őszibarackhoz hasonlóan jó tenyészhely az ázsiai márványospoloska populációinak. Oregonban a csapdázásnál az volt az első probléma, hogy az általánosan használt aggregációs feromon, amivel a csapdába akarják csalni a poloskát, nem működik olyan hatékonyan tavasszal, mint ősszel.

Tavasszal ugyanis az áttelelt poloskák szétrepülnek táplálékot és szaporodásra alkalmas helyet keresni.

Ősszel szoktak összegyűlni, hogy telelőhelyet keressenek maguknak. Az olyan korai gyümölcsök, mint a cseresznye esetében a csapdafogás adatai és a kártétel mértéke között így nem volt összefüggés. Helyette inkább ragacsos lapok és csalogatóanyag kihelyezését javasolják a szakemberek a gyümölcsös környékére.

Nem vennék át a keleti növényvédős gyakorlatokat

Az oregoniak azért sem szeretnék átvenni az USA közép-keleti államainak gyakorlatát, mert az túl gyakori rovarölő szeres permetezéssel járna. Nem akarják kockáztatni az integrált módszerek alkalmazását a kártevő elleni piretroidos permetezéssel. Hosszú távon a parazita szamurájdarázs oldhatja meg a kérdést, ha sikerül elszaporítani a környező területeken. Addig pedig ki kell próbálni a többi megoldást, mint például a nimfák ellen időzített kezelést, a kaolinbevonat riasztó hatását, vagy a rovarhálót. Többen kísérleteznek a csalogatóanyag és a rovarölő szer kombinálásával is. Ám önmagában az, hogy sok kártevőt egy helyre csalnak és elpusztítják őket, nem biztos, hogy csökkenti a gyümölcskárt – írták az egyetemi szakemberekre hivatkozva. A kártevőről itt lehet további információkat olvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Megfelelő mennyiségű lesz a termés gyümölcsből az ... A szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)...