Egyre több gazdaságban kezd elterjedni a környezetkímélő talajfertőtlenítés, a szolarizáció. Ezzel a módszerrel vegyszerek és egyéb, káros anyagok nélkül fertőtleníthetjük a talajt két termesztett növényi kultúra között. Persze, mint mindennek, ennek a módszernek is megvannak a maga nehézségei.
A szolarizáció nem számít egyébként mai találmánynak, Izraelben már a hetvenes években kísérleteztek ezzel a technológiával. Esetükben kifejezetten könnyen és eredményesen használható a napenergia felhasználásával történő talajfertőtlenítés, ugyanis a módszer csak akkor hatásos, ha folyamatos, erős napfény éri a fertőtleníteni kívánt területet.
Az eljárás előtt 20-30 cm vastagon fel kell lazítani a talajt, majd alaposan be kell öntözni. A föld átnedvesítése elengedhetetlen lépése a folyamatnak, mivel a víz segít elvezetni a hőmérsékletet a talaj mélyebb rétegeibe is.
Az így előkészített talajra legalább fél milliméter vastagságú fóliát terítünk úgy, hogy a föld és a fólia között a lehető legkevesebb légbuborék képződjön, tehát a fólia szinte tökéletesen simuljon a talaj felszínére.
A fóliás takarás egy hónapig maradjon a termőföldön. Ez idő alatt elnyeli és megtartja a napsugárzás által keletkező hőt. A talaj hőmérséklete a legmelegebb órákban 65 fok fölé emelkedik, amelynek hatására az ott élő káros organizmusok, valamint a gyommagvak elpusztulnak.
A szolarizáció jellegéből adódóan csak a melegebb éghajlattal rendelkező térségekben alkalmazható sikerrel. Sőt, elsősorban azokon a tájegységeken, ahol a legmelegebb hónapokban még a felhősödés sem igazán jellemző. Ha a Magyarországon egyre gyakrabban elrendelt hőségriadókra gondolunk, érdemes lehet a módszerrel hazánkban is megpróbálkozni.
Így, környezetkímélő módon, a nap energiáját felhasználva lehet a gyomirtást elvégezni, valamint a talajban élő káros organizmusokat kiirtani.
