Az új Vidékfejlesztési Programról adott ki kézikönyvet a NAK; alacsony a kamat az agrárhitelre; szombaton tartják a rákosi vipera napját. Jöjjenek a hét legérdekesebb hírei!
Újabb kézikönyvet adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A legújabb kiadvány az új Vidékfejlesztési Programról ad tájékoztatást a lehetséges pályázók számára. A közel 100 oldalas, 120 ezer példányban megjelenő kézikönyvet a NAK valamennyi, 3.000 STÉ (Standard Termelési Érték) feletti termelési potenciállal rendelkező tagjának postán ingyenesen eljuttatja. A kiadvány már letölthető a Kamara honlapjáról, emellett rövidesen a falugazdász-irodákban is hozzájuthatnak az érdeklődők. A Vidékfejlesztési Programot bemutató kézikönyv idén már a negyedik hasonló jellegű kiadványa a Kamarának. Az év első felében százezres példányszámban adta ki a zöldítésről, a kölcsönös megfeleltetésről, illetve a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó jogszabályokról szóló kézikönyveit. Szeptemberben tovább bővül a sorozat, ekkor jelennek meg az agrár-környezetgazdálkodásra és az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó támogatásokról szóló kiadványok. A kézikönyvet IDE kattintva érheti el!
Aki esetleg hitelt kíván felvenni az új támogatások önrészét fedezendően, azoknak jó hírrel tudunk szolgálni. A kamattámogatás emelését követően a hitelfelvevőknek már csak a hitelkamat 40 százalékát kell megfizetniük. További jó hír, hogy az agrárhitel program keretében már 2 százalékos kamatozású forgóeszközhitelhez is hozzá lehet jutni. A fejlesztési banknak ilyen alacsony kamatozású hitele még sosem volt, de a teljes magyar hitelintézeti piacon is egyedülállónak tekinthető ez a kamatszint. Az MFB 2020-ig összesen 29 milliárd forintos keretből nyújt forgóeszköz hiteleket mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozásoknak, termelői és értékesítési szervezeteknek.
Amíg a gazdák a következő időszak támogatásaival vannak elfoglalva, addig a Földművelésügyi Minisztérium az ukrán Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériummal karöltve igyekszik mindent megtenni az Ukrajnában elszaporodó, már magyar területeket is veszélyeztető veszett rókák és az általuk terjesztett veszettség felszámolásáért. Az elképzelések szerint a megállapodással az érintett kárpátaljai és magyarországi területek mindinkább védetté válnak a járványos betegséggel szemben. Ukrajnában már olyannyira terjedőben van a veszettség, hogy már nem csak állatok, hanem emberek is fertőződtek meg a kórral, sőt, ezzel kapcsolatos halálesetről is voltak már hírek.
Ukrajnában és hazánk határa mentén a veszettség a probléma, Franciaországban pedig a termelői árak esése jelenti a legnagyobb gondot az agráriumban. Ezért a francia gazdák hatalmas erődemonstrációt tartottak Párizsban. Több mint ezer traktorral vonultak fel, ezzel több útvonalat megbénítva Párizs környékén. A demonstráció eredményes volt, a francia kormány további támogatást ígért a felvonuló és demonstráló gazdáknak. Az ígéretben szerepelt többek között több mint egymilliárd eurónyi agrárberuházás, valamint a gazdáknak az elkövetkezendő egy évben nem kell törleszteniük a banki hiteleiket sem. A gazdák nagy része a bejelentést pozitívan fogadta, de voltak, akik nem láttak az ígéretekben elég konkrétumot, ezért kifütyülték a bejelentést.
Cikkünk végére jöjjön egy programajánló a hétvégére. Szombaton a rákosi vipera napja alkalmából a látogatók öt állatkertben és vadasparkban szakértők segítségével ismerhetik meg jobban hazánk legvédettebb állatfaját. A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nyíregyházi Állatpark, a Szegedi Vadaspark, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, valamint a Jászberényi Állat- és Növénykert látogatói szeptember 5-én a standoknál 10 és 16 óra között többek között megtudhatják, hogyan lehet megkülönböztetni a viperákat az ártalmatlan siklóktól, és megismerkedhetnek a ritka faj megvédésére tett erőfeszítésekkel is.
A rákosi vipera napjához kapcsolódóan az MME szeptember 12-én, szombaton látogatást szervez az érdeklődők számára a kunadacsi Rákosivipera-védelmi Központba, ahol a szakemberek munkájának köszönhetően évente több száz kisvipera jön világra, amelyeket a faj vadon élő állományának növelése érdekében 3-4 évesen, ivarérett korukban szabadon engednek.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
