Újabb hatalmas földértékesítési hullám kezdődhet jövőre Magyarországon, mivel a költségvetési törvény 300 milliárd forint bevételt irányoz elő állami földeladásokból. A területek gyors kiárusítását stratégiai és szakmai szempontok nem indokolják, így az értékesítések fő oka a 2023-as büdzsé helyzetének javítása lehet. A még megmaradt szántók mellett elsősorban nemzeti parkokhoz tartozó réteket és legelőket adhatnak el.
Vaskos meglepetést tartalmaz az agrárium számára a jövő évi költségvetést megalapozó törvény azzal, hogy 300 milliárd forintos bevételt irányoz elő 2023-ra az Agrárminisztériumhoz tartozó nemzeti földalapnál. Az állami földek vagyonkezelését végző szervezetnek az előírt bevételt ingatlanértékesítésekből kell elérnie, amely egyértelműen a még meglévő állami termőföldvagyon jelentős részének eladását jelentheti – írta meg a növekedés.hu.
Elméletileg mintegy 1,7 millió hektár jöhetne szóba, mivel az állami tulajdonú termőföldek ma körülbelül ekkora területet képviselnek. Ezek legnagyobb részét – több mint egymillió hektárt – az erdők teszik ki, míg a fennmaradó 600-700 ezer hektárt különböző művelési ágakba tartozó földek alkotják.
Utóbbiak között 260-270 ezer hektárral a főként nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők a meghatározók, de 180-190 ezer hektárral még mindig jelentős a szántók részaránya is, míg a többi területet a művelés alól kivett földek, illetve a szőlők, gyümölcsösök, kertészetek és halastavak teszik ki.
Az eddigi információk szerint az állami erdőkre a kormány továbbra is stratégiai vagyonként tekint, így e területeket nagy valószínűséggel ezután sem értékesítik. Ebből kiindulva a 300 milliárdos bevételi terv teljesítésére úgy nyílhat esély, ha a még megmaradt szántókat és legelőket adják el.
Az állami vagyont képező mezőgazdasági területeket a földügyi központ jórészt haszonbérletekkel hasznosítja, így a nemzeti parki legelőket, illetve a szántőterületeket is gazdálkodók vagy gazdálkodószervezetek bérlik. A legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás az lehetne, ha az értékesítésre kijelölt területeket a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg, de az állam kiírhat olyan értékesítési pályázatokat is, amelyek a földművesek szélesebb körének szólhatnak.
