Évekkel ezelőtt bukkantak rá a kutatók a Stemofoline nevű teljesen természetazonos vegyületre, aminek rovarölő tulajdonsága volt. Az ázsiai Stemona japonica gyógynövényben megtalálható molekula egy új felfedezett hatóanyag csoport, a Butenolid csoport kiindulási pontja lett. Ebből fejlesztettek ki egy rovarölő szert, ami a környezettel, valamint a fenntartható gazdálkodással összhangban is alkalmazható.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara anyaga szerint a Stemofoline alapú rovarölő szer egy olyan időszakban érkezik a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésbe, amikor a rovarok elleni védekezés növényvédőszeres lehetősége, a rezisztencia kezelésére alkalmazható hatóanyagok száma egyre csökken. Viszont ez a szívókártevők elleni készítmény tökéletesen megfelel annak az új trendnek, aminek a 21. századi Európában egy új rovarölő szernek kell. Toxikológiai adatai mind a humán, mind a környezeti követelményeket magas szinten teljesíti. IPM technológiákba illeszthető, kíméli a hasznos rovar faunát, méhekre „nem jelölésköteles”, így felhasználható virágzásban is. Engedélyokiratában olyan kártevők szerepelnek, mint almában a levéltetvek, körtében körte a levélbolha, szőlőben az amerikai szőlőkabóca, hajtatott paradicsomban, hajtatott paprikában és hajtatott uborkában pedig a levéltetvek és a molytetvek.
Méhkímélő technológiával kell kijuttatni
A készítmény tebukonazol tartalmú növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve, ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig kell befejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell. A szerről bővebb információ itt olvasható.
