Az Európai Parlamentben júniusban hoztak létre új bizottságokat, a magyar képviselők közül Hidvéghi Balázs (EPP) az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó bizottság tagja lett. Az európai parlamenti képviselő írásban válaszolt a Magro.hu kérdéseire, amelyeket többek között az állatszállítás, az állatvédelem, az állatjóléti jelölés részleteivel kapcsolatban küldtünk neki. Exkluzív interjú.
Korábban a NAK oldalán írtak arról, hogy az uniós mezőgazdasági miniszterek 2020. szeptember 1-én Koblenzben szakpolitikai tanácskozást tartottak a német elnökség által szervezett informális AGRIFISH találkozó keretében. Ennek során egyeztetést folytattak az uniós szintű állatjóléti jelölés, valamint az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdéseiben is. Az állatszállítás szabályainak tervezett újdonságairól kérdeztük Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselőt, aki az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó bizottság tagja.
Mi várható az uniós szintű állatjóléti jelölésről folytatott egyeztetés következő lépéseitől?
Ez a téma a Termőföldtől az Asztalig stratégiáról (F2F) szóló EP jelentésben fog majd szerepelni (nem az újonnan létrehozott Élőállatok Szállítás Közbeni Védelmének Kivizsgáló Bizottsága (ANIT) kompetenciájába tartozik). Az F2F jelentés első tervezete 2021 elejére fog elkészülni. Az EP – figyelembe véve az Európai Parlament jelenlegi összetételét – nagyon valószínű, hogy a kötelező alkalmazást fogja javasolni. Én a magyar állásponttal értek egyet, ennek önkéntes alkalmazását fogom szorgalmazni.
Milyen szabályok vonatkoznak az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállítására?
A kivizsgáló bizottság (ANIT), melynek tagja vagyok, az állatok szállítása és szállítás közbeni védelméről szóló 1/2005-ös EK rendelet be nem tartásából származó állítólagos jogsértéseket vizsgálja ki. A kivizsgálás hatálya az EU-n belüli és azon kívüli szállításokra is vonatkozik. Ellentmondás mutatkozik azonban a tekintetben, hogy az EU-n kívüli élőállat szállítás esetén az uniós szabályok betartatása már jóval nehezebb feladat. A kivizsgáló bizottság eddigi ülései során a képviselők többsége folyamatosan szorgalmazta az EU-n kívüli betartatást is. Ezt Julia Klöckner agrárminiszter asszony is megerősítette a Német Elnökség részéről. Kijelentette, hogy a szállításra vonatkozó szabályok annak teljes hosszára vonatkoznak, egészen a kiindulási ponttól a rendeltetési helyig. Véleménye szerint, ha a tagállami hatóságok úgy ítélik meg, hogy a gépjármű nem rendelkezik a megfelelő felszereltséggel, különösen a hosszú távú szállítások esetén, akkor az export nem valósulhat meg.
Milyen előnyei és hátrányai vannak Magyarországnak az állatjóléti szabályok országszintű eltéréseiből az EU-n belül, és azon kívül a szállítás, a kereskedelem és az állattartás körülményei szempontjából?
Itt inkább az egységes megközelítés fontosságára, a szabályok megegyező alkalmazására hívnám fel a figyelmet. Ez kulcsfontosságú. Az Európai Bizottságnak biztosítania kell ezt az egységes megközelítést. A szállításban érdekelt vállalatok számára ezzel biztosíthatók az egyenlő versenyfeltételek, és egyben az állatok megfelelő védelme is.
Milyen lehetőségek vannak az állatjóléti címkézési rendszer bevezetésében?
A fogyasztók elvárásainak meg kell felelni. Az állatjóléti címkézés a fogyasztók egy részének a körében különösen fontossá vált. Itt szeretném újfent hangsúlyozni, hogy egy ilyenfajta címkézés csak akkor támogatható, ha önkéntes alapon történik. Egy esetleges bevezetés esetén több szempontot kell figyelembe venni: ez nem jelenthet többlet adminisztrációt, tudományos alapokon kell nyugodnia, illetve biztosítani kell a széleskörű egyeztetést. Nem utolsósorban pedig csakis olyan rendszer képzelhető el, mely nem okoz versenyhátrányt.
Milyen szerepe van a digitalizációnak az állatszállítás során?
A digitalizáció értelemszerűen ezen a területen is új helyzetet teremt. Az új technológiák nagyban segíthetik az előírások hatékonyabb betartását. Az Európai Bizottság részéről el is hangzott, hogy az 1/2005-ös EK rendeletnek tükröznie kellene ezt az új helyzetet, azonban itt adatvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
Milyen megoldásokkal igyekeznek az állatszállítás alatti állatvédelmet megvalósítani?
A szállítás alatti állatvédelem megvalósítása sokrétű és többszereplős feladat. A kivizsgáló bizottságban ez a téma is rendszeresen napirendre kerül. A szállító járművek megfelelő felszereltsége kulcsfontosságú a szabályok megfelelő betartásához, különös tekintettel a hosszú távú szállítások esetén. Az állatvédő szervezetek kampányainak központi témái ezek. A kivizsgáló bizottság a jelentésében ezekre az aggályokra is reagálni fog.
Milyen különbségek vannak a vágóállatok és az egyéb – szaporítási, verseny, stb. – célból történő szállítási szabályok között?
Az 1/2005-ös EK rendeletet betartására kell koncentrálni, ezen túlmenően pedig a szabályok pontosítására, esetleges kiegészítésére lehet szükség.
Csurja Zsolt
