Új, repce alapú takarmánykiegészítőt fejlesztett egy hódmezővásárhelyi cég és a Szegedi Tudományegyetem

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorciuma – közölte a társaság. A közlemény szerint a cég konzorciumi projektje a fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFI Hivatal) 760,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ezzel a társaság magas agrotechnikával előállított, GMO mentes alapanyagot állít elő, amely a “nagytejű” szervasmarhák takarmányozásában a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben.

A hódmezővásárhelyi vállalat 1992-ben alakult. Évente 8-9 ezer tonna kalászos és 7-8 ezer tonna kukorica vetőmagot, valamint saját felhasználásra és partnereinek takarmányt állít elő, sertéstelepet működtet és 1600 tejelő Holstein-fríz tehenet tart szaporulatával együtt. A támogatott projekt több elemből állt, melynek része volt a termékek hatásának vizsgálata a metabolikus és szaporodásbiológiai folyamatokra, amelyből képet kaptak a termelésre és a reprodukcióra gyakorolt hatásokról is. 

Új, repce alapú takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem szakembereiből álló csapat - Fotó: Magro.hu, CSZS, Hódmezővásárhely
Új, repce alapú takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem szakembereiből álló csapat – Fotó: Magro.hu, CSZS, Hódmezővásárhely

A takarmánykiegészítőt fejlesztő projekt végső célja annak bizonyítása volt, hogy a klasszikus pálmazsír kiváltása lehetséges a termelési eredmények romlása és a tehenekre jutó költségek emelkedése nélkül.

A közlemény szerint a kutatás eredménye nem csak a hazai holstein-fríz állományok takarmányozásában játszhat kiemelt szerepet, hanem mindenhol, ahol értéknek számít a környezettudatos, hatékony, magas hozzáadott értékkel rendelkező takarmányozás és funkcionális élelmiszer-előállítás.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. 2021-es nettó árbevétele 8,2 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig ez a szám 9,1 milliárd forintot tett ki. A cég 2021-ben 260 millió forint, míg 2020-ban 286,8 millió forint nyereséggel zárt.

A projekt tartalma:

A Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések pályázati felhívásra a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem 2018.02.28. napon 2018-1.3.1-VKE-2018-00033 azonosító számon pályázatot nyújtottak be A lecitin újszerű alkalmazásának vizsgálata és a pálmazsír kiváltása hazai alapanyaggal nagytejű szarvasmarhák takarmányozásában, különös tekintettel a szaporodásbiológiai paraméterek javítására, valamint a funkcionális tej előállításának lehetőségei címmel. 

A Magyarországon iparszerű tartásban termelő intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozási gyakorlatában a legnagyobb kihívást a genetikai képesség kibontakoztatását célzó energia- és táplálóanyag-ellátás biztosítása jelenti. A tejtermelő tehén a rendelkezésre álló táplálóanyagokat az egyes szervek (máj, szív, stb.) igényeinek megfelelően osztja fel, ugyanakkor a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében hajlamos saját testtartalékainak mozgósítására, akár egészségének rovása árán is. Ezért fontos kiemelten az ilyen genetikai potenciállal rendelkező állományok teljes érték takarmányozása, ellenkező esetben először a kondíciójuk, majd a reprodukciós paramétereik, végül a tejtermelésük romlik.

A Hód-Mezőgazda Zrt. saját takarmányt is készít - Fotó: Magro.hu, CSZS, Hódmezővásárhely
A Hód-Mezőgazda Zrt. saját takarmányt is készít – Fotó: Magro.hu, CSZS, Hódmezővásárhely

A projekt aktualitását adja a nagy teljesítményű tejtermelő állományok megnövekedett selejtezése, amely jelentős gazdasági kárt okoz a tejágazat számára. A kiesések fő okai a különböző anyagcsere- és szaporodásbiológiai zavarok, súlyosabb esetekben anyagforgalmi betegségek (ellési bénulás, ketózis, zsírmáj-szindróma), melyeket a nagy tejtermelés táplálóanyag- és energia igényének kielégítési „kényszere” indukál.

A pálmaolaj alapú termékek kiváltására törekednek

Azt a Szegedi Tudományegyetem foglalta össze, hogy a K+F projekt célja olyan hazai előállítású bendővédett zsírkészítmény kifejlesztése és gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata, amely lehetőséget biztosítana a jelenleg elterjedt pálmaolaj alapú zsírkiegészítések kiváltására, valamint a hozzáadott magas biológiai értékkel rendelkező komponensnek (lecitin) köszönhetően az energiahiány pótlása mellett további funkcionalitással is bírna az intenzív tejtermelő állományok produktív- és reproduktív paramétereire.

A projekt során kiemelt hangsúlyt kap az állomány termelési mutatóinak vizsgálata mellett a tej összetételének, az állomány szaporodásbiológiai- és anyagcsereforgalmi mutatóinak folyamatos nyomon követése és elemzése. A Magyarországon iparszerű tartásban termelő, intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozási gyakorlatában perspektivikus lehet a lecitin tartalmú bendővédett foszfolipid takarmány-kiegészítő alkalmazása a nem hazai forrásból származó, pálmaolaj eredetű védett zsírkiegészítések helyettesítésében.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
A cirokfélék nemesítése és vetőmagtermesztése... Ha olvasta az első részt, már tudhatja, hogy mik a ciroktermesztés sajátosságai, milyen körülmények között érzi jól magát, vagy azt, hogyan viszonyul ...
A szénakészítés művészete A szálas takarmányok (fűfélék) tartósításának legelterjedtebb módja már hosszú évszázadok óta a szárítás. A folyamat során a levágott fűfélék a kaszál...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...