Új nemzeti akvakultúra stratégiai terv segíti a kisüzemi halászat fejlesztését

Hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet, amely célul tűzi ki a kisüzemi halászat fejlesztését – mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson a Békés megyei Szarvason. Szentpéteri Sándor szerint szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát és a feldolgozást. Továbbá bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe.

További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése – mondta. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke – étkezési halra vonatkoztatva – 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.

Új nemzeti akvakultúra stratégiai terv segíti a kisüzemi halászat fejlesztését - Fotó: Magro.hu, CSZS, Akasztó
Új nemzeti akvakultúra stratégiai terv segíti a kisüzemi halászat fejlesztését – Fotó: Magro.hu, CSZS, Akasztó

Étkezési haltenyésztés

Elhangzott, hogy a kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat – az import mellett – amely étkezési halat biztosít Magyarországon. Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás. Átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új európai uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének – jegyezte meg. Hozzátette hogy, a halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal. “Ezen változtatni kell” – hangsúlyozta.

A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő – mondta. Az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikai harcsa-termelés területén. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.

 A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajzi árujelző-oltalmat.

A halászati ágazat jelentősége

Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő. Mintegy 10 ezer ember él a Gyálai-Holt-Tisza közelében, és a környékén már 40 éve várnak arra, hogy a szerves hulladékkal, nehézfémekkel, fenollal és más mérgekkel szennyezett holtágat megtisztítsák a hatóságok. A két pályázaton elnyert, összesen 7 milliárd forintos EU-s és állami támogatásból megvalósulhat az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi, kármentesítő és tájrehabilitációs programja.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Még mindig kevés halat eszik a magyar Továbbra is az uniós lista hátsó felében toporgunk halfogyasztást tekintve. Ugyan közeleg a karácsony és ilyenkor jelentősen megnövekszik a hal iránti...
Tilos a csuka horgászata! Február elsejétől lépett hatályba a csuka horgászatát tiltó intézkedés. Február 1. és március 31. között tilos az íváshoz készülődő és szaporodóhely u...
Emelkedő termelői árak, nem félnek a kertészek az ... A sok csapadék miatt már több, mint 26 ezer hektárt borít belvíz. A burgonya és a kukorica miatt 5,2 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői á...