Az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége és a szigorodó fogyasztói elvárások miatt egyre modernebb technológiai eljárások segítik az élelmiszerek minőségellenőrzését. Az egyik ilyen módszer a hiperspektrális képalkotás, melynek alkalmazási lehetőségeit Parrag Viktória, a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje is vizsgálta csiperkegomba, görögdinnye és darált kukorica esetén. A mintaelőkészítés nélkül érintés- és roncsolásmentes, gyors, objektív és valós idejű mérés végezhető.
A hiperspektrális képalkotás lényege, hogy a spektroszkópia és a hagyományos képfeldolgozás előnyeit ötvözve a felvett kép minden pixelén rögzíti a spektrumot. Ezáltal minden mérés után nagy méretű adathalmaz keletkezik. Bár ezt a technológiát már 30 évvel ezelőtt kifejlesztették, a széles körű használathoz szükséges óriási számítási kapacitások és különleges szenzorok az elmúlt évek informatikai fejlesztésének köszönhetően váltak csak elérhetővé. Ezzel egy időben pedig az alkalmazási lehetőségek vizsgálata is kiemelt kutatási kérdéssé vált a mezőgazdaság területén is – írta a MATE (a volt SZIE) sajtóközleménye.
Ezek az előnyei a technológiának a mezőgazdaság számára: gombafertőzések detektálása
„A technológia élelmiszeripari alkalmazásának több előnye van, hiszen mintaelőkészítés nélkül érintés- és roncsolásmentes, gyors, objektív és valós idejű mérést tesz lehetővé. Az adatok alapján pedig a beltartalmi jellemzők becslésére és minőségi hibák kimutatására is lehetőség van. A módszerrel számos növényi és állati eredetű nyersanyagot, valamint élelmiszert vizsgáltak már. A gombafertőzések hiperspektrális látórendszerrel történő kimutatása azonban még új, nagyrészt feltáratlan terület” – ismertette a munkájának központi kérdését Parrag Viktória. A fiatal kutató a csiperkegombákon a pókhálós és zöld penész kórokozójának nyomait, darált kukorica mintákon pedig fuzáriumfertőzés nyomait kereste. A gombaeredetű fertőzésekből eredő minőségromlás számos más termény esetén is komoly gazdasági problémát jelent, így a hiperspektrális képfeldolgozás ilyen célú felhasználása rövid időn belül közvetlen hasznot hozhat az agráriumban.
Fertőzésterjedés, szenzorok, takarmányok
„Egy ilyen fejlett monitoringrendszer képes a minőségi szempontból nem megfelelő darabokat kiválogatni. Sőt, a fertőzést detektálva annak elterjedését az érintett termék eltávolításával meg tudja előzni. A speciális szenzorok technikai fejlődése, áruk csökkenése és az elérhető informatikai eszközök számítási kapacitásának növekedése pedig a közeljövőben még inkább hozzájárul majd a rendszerek gyors elterjedéséhez az élelmiszeripar egyre több szegmensében” – mondta Parrag Viktória. Szerinte ezzel a módszerrel a takarmányok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben ellenőrizhetőek lehetnek, ami nagymértékben hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság fejlődéséhez. A kutatást Dr. Felföldi József egyetemi tanár és Dr. Firtha Ferenc egyetemi docens, a MATE Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszék kutatói segítették.
