A hőstressz okozta tüneteket is megfelelően kezelheti az az innovatív szarvasmarha diagnosztikai döntéstámogató rendszer, amelynek fejlesztésére 604,4 millió forint támogatást nyert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium. A piacon jelenleg elérhető precíziós szarvasmarhatartási rendszerek már valamelyest kezelik ezt a problémát, hőség idején azonban ezek sem kellően hatékonyak, a konzorcium ezt a problémát igyekszik csökkenteni.
A 300-nál több szarvasmarhát tartó telepeken jól ismert jelenségnek számít az úgynevezett elveszett tehén szindróma (loser cow syndrome), amikor a beteg vagy valamilyen rutinszerű beavatkozást, így például a körmözést, a mesterséges termékenyítést vagy az elléshez segítséget igénylő állatot gyakran nem veszik észre a tehenészetekben a munkaerő hiánya vagy annak szakképzetlensége miatt. A MATE közleménye számolt be az újdonságról.
A tervek szerint a téves riasztásokat is ki tudja szűrni a szarvasmarha diagnosztikai rendszer
A piacon jelenleg elérhető precíziós szarvasmarhatartási rendszerek már igyekeznek kezelni ezt a problémát, hőség idején azonban ezek sem kellően hatékonyak. Hőstressz esetében ugyanis az állatok mozgási aktivitása és szociális viselkedése megváltozik, amit a rendszer gyakran tévesen értékel és ok nélkül küld riasztást a tulajdonosnak. A MATE és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium ezt a problémát igyekszik csökkenteni. A tervezett rendszer az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és szívműködését fogja mérni. A nagy mennyiségű adat elemzése alapján pedig képes lesz az ivarzás és az ellés időpontjának megbízható előrejelzésére, akár hőstressz-időszakban is. Mindezek hatására a gazdaságilag legfontosabb szaporodási mutatók is javíthatók lesznek a hőstressz időszakában – írták.
A rendszer alapja a szívritmus és a szívritmus-változékonyság elemzésén alapuló stresszmonitoring, amely gyakorlati körülmények között egy teljesen új területet jelenthet az állattenyésztési tudományok területén. A fejlesztés révén lehetőség nyílik majd a betegségek akut szakaszban történő felismerésére és az aktuális stresszállapot validált szívműködési mutatókkal történő folyamatos, élethosszon át tartó monitorozására.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00164 azonosítószámú projekt során fejleszteni kívánt rendszerre az egész világon, minden tejelő szarvasmarhatartással foglalkozó üzemben szükség van, hiszen a klímaváltozás minden olyan országot érint, ahol szarvasmarhatartásra épülő állatitermék-előállítás folyik.
