Számos új növényegészségügyi standardot fogadott el a növények és növényi termékek biztonságos kereskedelmének fenntartásáért felelős testület, Az intézkedések a mezőgazdasági és egyéb természeti károsítók „határátlépését” és nemzetközi terjedését hivatottak megelőzni vagy megakadályozni. A növényi károsítók ellen több hasznos újítást is bevezetnek.
A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) keretében kifejlesztett standardok különböző eljárások és technikák széles területét fedik le, melyekkel a kórokozók és kártevők megjelenése és terjedése megelőzhető. Ezáltal elkerülhető a biodiverzitásra, az élelmiszerbiztonságra és kereskedelemre gyakorolt károkozásuk is – írta a FruitVeb oldala.
Ez kihívásokkal teli munka, aminek komoly tétje van. A becslések szerint a világ összes növényi termékének 10-16 százaléka megy kárba minden évben növényvédelmi problémák miatt. Ez körülbelül 220 milliárd dolláros értéket jelent – mondta Maria Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) éves találkozóján Rómában.
A FAO adatai szerint évente 1,1 trillió dollár értékű mezőgazdasági termék cserél gazdát a nemzetközi kereskedelemben, aminek 80 százaléka élelmiszer.
Az IPPC vezető testülete, a Növényvédelmi Intézkedések Bizottsága (CPM) által elfogadott intézkedések között szerepel például:
Különböző hőmérsékletű hőkezelések alkalmazása
A szabvány célja, hogy az ilyen kezelések eltérő működési körülmények között is hatékonyan és következetesen alkalmazhatóak legyenek. A normában szerepelnek hidegkezelési technikák, melyek fagyasztással pusztítják el a károsítókat, továbbá olyanok is, melyek a túlélési küszöböt meghaladó értékre melegítéssel ölik el a nem kívánatos organizmusokat. Ez utóbbi elérhető forró vízbe merítéssel vagy szárazgőz-kezeléssel (főleg olyan termékek esetén, melyek érzékenyek a kiszáradásra, pl. gyümölcsök, zöldségek vagy gumók és hagymák), valamint száraz hőkezeléssel (ez utóbbi az alacsony nedvességtartalmú termények, mint a vetőmagok és gabonák esetén ideális).
Felülvizsgált szabvány a fa anyagú csomagolóanyagok fertőtlenítésére
Az ISPM-15 néven korábban már létező szabványba a felülvizsgálat után bekerült egy gázosító rovarölőszer, a szulfuril-fluorid. Valamint olyan új hőkezelési eljárások, melyek során mikrohullámot vagy rádiófrekvenciát használnak. Ezekkel a faanyagon belül hozzák létre a károsítók elöléséhez szükséges hőmérsékletet.
A forró gőzölés eljárás szabványának kiterjesztése a keleti gyümölcslégy elleni védekezésre
A roppant kártékony gyümölcskártevő, a Bactrocera dorsalis ázsiai származású, de mostanra legalább 65 országban jelen van. Afrikában 2003-ban tűnt fel, azóta becslések szerint évente 2 milliárd dolláros kárt okoz a kontinens gyümölcsexportjának, mert a termékeket a kártevő jelenléte miatt sok célországból kitiltották. Az új intézkedések között bemutatott technikával, ha helyesen kivitelezik, a kártevő tojásainak és lárváinak 99,98 százaléka elpusztítható.
Az IPPC Bizottság a gyümölcslegyekre vonatkozó már meglévő standardok felülvizsgálatát is elvégezte. Mindezt annak érdekében, hogy azok könnyebben betarthatóak legyenek és a hatékonyságuk is javuljon. Felülvizsgálták a nemzeti kártevőmegfigyelési programok legjobb gyakorlataira vonatkozó referenciaértékeket meghatározó szabványt is.
Ezek mellett támogatták a hirtelen tölgypusztulással kapcsolatos új diagnosztikai protokollok kidolgozását. A kórokozó egy ismeretlen eredetű gombaféle, ami a faiskolai fa- és cserjefajok széles skáláját támadja. A dísznövény-kereskedelem következtében jelent meg Nyugat-Európában és Észak-Amerika nyugati felén. A tospovírusokra vonatkozóan is új diagnosztikai protokollokat fogadtak el. A tospovírusok gazdanövényeinek köre több, mint 1 000 növényfajból áll, különösen nagy károkat okozhat, főleg a paradicsom-, burgonya-, tök- és uborkatermésben.
