Az elmúlt év decemberében is több igazán érdekes hírről számoltunk be a mezőgazdasági gépek és a technológiai fejlesztések témájából. Ezek között volt szó róla, hogy ingyenes állami agráradatokat használhatnak a gazdák, magyar okoseszköz forradalmasíthatja az élelmiszeripart, valamint a szántás nélküli művelés gyakorlatáról is írtunk. Beszámoltunk a Gyulahús fejlesztéséről, az új traktorok fejlesztési lehetőségeiről és a talajtömörödés elleni jó megoldásokról is. Itt a technológia és gépes összefoglaló!
Ingyenesek lesznek az állami adatok: jövőre az agrometeorológiai információkat kapják meg a termelők
Megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának intézkedési terve. Ezáltal újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja. Elindulhat hazai mezőgazdaság eddigi legnagyobb digitális fejlesztési programja – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A magyar mezőgazdaság szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket – mondta el Nagy István. Az agrárminiszter szerint a DAS megvalósításával hazánk nem csak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak. Az 1895/2020. (XII. 9.) Kormányhatározat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság.
Összefoglalták, hogyan szolgálják az agráradatok a gazdák hatékonyságát
A mezőgazdaság digitalizációja a termelőkön kívül az agrár szakpolitikának is igazi kihívást jelent. Részben azért, mert – más területektől eltérően – rohanunk azután, ami a földeken már zajlik. Ilyen a drónok és az agráradatok használatának szabályozása is. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó a német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium és az Európai Agrár Kutatási Kezdeményezés online tanácskozásán osztott meg fontos gondolatokat és terveket. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a mezőgazdaság digitális átalakulásával, valamint az agrár-adatok kezelésével és a jogi szabályozás kialakításával (magatartási kódex fejlesztésével) kapcsolatban is elmondta a véleményét. Szerinte rendkívül fontos, hogy a jogalkotó körültekintően járjon el, figyeljen arra, hogy a már működő jó gyakorlatok kedvező hatásai ne sérüljenek a szabályozás által. Ehhez pedig a tagállami szabályozás elsőbbségére, rugalmasságára, és időre van szükség – írta a szaktárca anyaga.
Ez történik az eke elhagyása után: 5 fontos kérdés és válasz a talajmegújító gazdálkodás gyakorlatáról
Az elmúlt évek tapasztalatai egyebek között azt mutatták meg, hogy a talajmegújító gazdálkodásra való átállást sem siettetni, sem elkapkodni nem érdemes. Ugyanakkor az is biztos, hogy a jelenlegi agrártámogatási rendszer adta lehetőségeket (zöldítés, AKG) érdemes lehet kihasználni, megtanulni azokat és kísérletezni velük. Anyagunkban a kritikus első 3 év során jelentkező legfontosabb kérdéseket, hibákat és téveszméket mutatjuk be a talajmegújító gazdálkodás gyakorlatáról. Ugyan az eke a mai napig a kemény munkát jelképezi a mezőgazdaságban, a cikk szerint nem kell attól tartani, hogy a gazda unatkozni fog a szántás nélkül. Sőt! Ha valaki végiggondolja, hogy milyen feladatokat oldott meg a szántással, akkor rájön, hogy mindegyiknek meg kell találnia a helyettesítőjét.
Közel 286 millió forintba került, hogy naponta 40 ezer tálca hús készülhessen Gyulán
Nagyszabású kapacitásbővítő beruházást hajtott végre a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. A csomagoló- és szeletelő gépek beszerzésével 40 százalékkal növelik az előállítható szeletelt árukapacitást. Daka Zsolt ügyvezető igazgató a bejelentésre szervezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 3 csomagoló- és 1 szeletelő gép beszerzésére 800 ezer eurót meghaladó összeget fordítottak; ami nagyjából 286 millió forintnak felel meg. A fejlesztéssel az eddigi 25-30 ezer tálcás napi kapacitásukat növelték 40 ezer tálca feletti mennyiségre. Az eszközöket a szárazáru üzem szeletelő műhelyébe szerezték be, mivel azt tapasztalták, hogy jelentősen nő a fogyasztói kereslet a szeletelt áruk iránt. Ebben az üzemükben 3 műszakos termelés zajlik, nem ritkán szombaton is megy a gyártás. Az eszközöket valamennyi szárazáru-terméküknél használni fogják, amelyek széles skálát ölelnek fel – közölte. Az ügyvezető igazgató szerint az új gépek nem csupán hatékonyabbak, hanem környezetkímélőbbek is a korábbiaknál, a papír alapú csomagoló anyagokat is tudják kezelni. Daka Zsolt az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a várakozásaik szerint 10 százalékkal tudják 2020-ban növelni a 2019-es 6,8 milliárd forintos nettó árbevételüket. Elsősorban a belföldi piacok bővülésének köszönhetően az év végére várhatóan elérik a 7,5 milliárd forintos határt.
Teljesen átalakíthatja az élelmiszerboltokat egy új magyar okoseszköz
Magyar fejlesztéssel a hagyományos módszereknél gyorsabb és pontosabb adatokhoz juthatnak a üzletekben gyorsan fogyó termékek gyártói a Telenor partnere, a MOHAnet Zrt. okospolc-megoldásával. A valós idejű és mesterséges intelligencia-megoldásokkal előre jelezhető az áruházi hűtők, polcok fogyása – közölte a távközlési szolgáltató az MTI-vel. A mobiltechnológiával összekapcsolt szenzorokra épülő megoldást már a boltokban tesztelik sörök, vákuumcsomagolt húskészítmények és dohányáruk esetében. A magyar tulajdonú MOHAnet Zrt. rendszerével a gyártók bármikor, valós időben követhetik termékeik, készleteik bolti fogyását. A pilot programban részt vevő üzletekben elhelyezett okos áruadagolókból kapott adatok szerint például az italhűtők polcainak negyede mindig üres. Ez bevételkiesést okoz azoknak a gyártóknak, akik erről nem tudnak, így nem gondoskodhatnak a mielőbbi árufeltöltésről – mondta Havasi Zoltán, a MOHAnet Zrt. vezérigazgatója a közlemény szerint. Az áruadagoló és polcfigyelő rendszerrel a gyártók akár 20-25 százalékkal növelhetik éves forgalmukat anélkül, hogy akár csak egy forinttal többet kellene költeniük marketingre vagy újabb értékesítési csatornák kiépítésére – közölte.
Komoly visszaesést okozhat a második járványhullám az agrárgéppiacon
A COVID-19 koronavírus-járvány második hulláma azzal a veszéllyel fenyeget, hogy visszaesést okoz a mezőgazdasági gépek piacán. Noha a 2020-as év elején bekövetkezett első járványkitörés után a fellendülés jeleit lehetett tapasztalni Európában, a második hullám kiszámíthatatlan, de aggasztó helyzetet teremt – vélik a FederUnacoma, az Olasz Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetségének szakemberei. Az EU-ban a mezőgazdasági traktorok regisztrációjának csökkenése pontosan lekövette a világszerte terjedő betegség statisztikáit. A traktorok regisztrációjának visszaesése márciusban -7,11 százalék volt a tavalyihoz képest. Áprilisban már csaknem -26, májusban mérséklődni kezdett -23, és júniusban folytatódóan javult -12 százalékkal. A sokk után az európai mezőgazdasági gépgyártás általános üzleti klímamutatója fokozatosan visszaállt a járvány előtti szintre. Az azonban még várat magára, hogy a traktorok regisztrációja megerősíti-e a trendfordulót.
Agyonnyomják a gépek a földet, pedig jó technológiával megelőzhető a talajtömörödés
A káros talajtömörödés jellemzően egy olyan probléma, amellyel a hazai gazdálkodók többsége sajnos nem törődik. Sokan nem is látják a mezőgazdasági gépek által okozott nyomás hatását, és az általa bekövetkező talajkárosodást. Ezzel pedig hosszú távon hatalmas kárt okoznak a gazdaságuknak. Többször is bebizonyították, hogy az egyre nagyobb traktorok és betakarítógépek okozta talajtömörödés olyan káros a termőterület szerkezetére, hogy azt még 60 cm mélységben is jól érezhető. Pedig ilyen mélységben még egy mély altalajlazítás sem hozhat már kielégítő eredményt. Farkas Imre foglalta össze a talajtömörödés témájával kapcsolatos tudnivalókat. Eszerint már a gépek kerekei által kifejtett 27 kPa talajnyomás is hozamcsökkenésben mérhető káros talajtömörödést okoz. Egy évtized alatt egy adott területen a gépek járókerekei okozta tömörödés olyan káros is lehet, hogy hatására a 10. évre akár 20 százalékkal is csökkenhet a termőképessége. A felső talajréteg káros tömörödésének látható jelei a mély nyomok, amelyekben megmarad az esővíz, és nem tud a talajba beszivárogni. Az alsó talajréteg káros tömörödöttségét már nehezebb megállapítani, itt az esetleges tömörödések kimutatása talajszonda alkalmazásával lehetséges.
Hova tart az új traktorok fejlesztése?
A gondolkodó gazda mellett az erőgépek töltik be az egyik legfontosabb szerepet a mezőgazdaság megfelelő működésében. Ezek a gépek az elmúlt évtizedek alatt a rengeteget fejlődtek a tervezőmérnökök munkájának köszönhetően. Vajon milyen következő szintlépéseket él meg a traktorok fejlesztése a közeljövőben? Mikre fordítanak nagyobb figyelmet és több energiát azok a szakemberek, akik jobbá és hatékonyabbá akarják tenni a mezőgazdasági erőgépeket? Dr. Varga Vilmos a SZIE Gépészmérnöki Kar Járműtechnika Tanszékének címzetes egyetemi docense foglalta össze, milyen lépések logikusak, és mi várható a traktorok fejlesztése során. A 20–56 kW motorteljesítményű traktorok várhatóan két vagy négy hajtott kerekes változatban, fülkével és fülke nélküli kivitelben fognak készülni. Az 56–80 kW teljesítménytartományban többségében a négykerékhajtás és a fülkés kialakítás lesz jellemző. Az univerzális, többfunkciós, 80–200 kW motorteljesítményű traktorok négykerékhajtással és klimatizált fülkével kerülnek majd piacra. A nehéz, összkerékhajtású univerzális traktorok kimagaslóan kényelmes vezetőfülkével, 200–400 kW motorteljesítménnyel, négykerékhajtással, vagy első tengelyen, tengelycsonkkormányzással, hátul pedig kerék-gumihevederes futóművel készülnek majd – írja.
