Évente egyre több, 2013-ban összesen 65 millió tonna uborka termett a világban. Az EU súlya a globális termelésből csekély, mindössze 4 százalék. A magyarországi termelés mindössze kb. 1 százalékát teszi ki a közösségben évente megtermelt uborkának, pedig nem kellene ennek így lennie.
Kína az uborkatermesztésben is világhatalom. A világszerte megtermelt mennyiség mintegy 40 százaléka származik ebből az országból. talán azért, mert a növény ázsiai eredetű: a Himalája déli lejtőiről származik. Az élmezőnyben található még Irán, Törökország, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok is.
A magyarországi uborkatermés a rendszerváltás idején még 100 ezer tonnát tett ki évente, de ez a szám azóta folyamatosan csökkent és tavaly már csak 30 ezer tonna körül alakult. Az összes uborka mintegy kétharmada hajtatott uborka, a többi ipari felhasználásra kerül.
A hazai uborkatermesztés számos kihívással néz szembe. Viszonylag sok szereplő próbál megélni az uborkából, így a termesztés elaprózott és korlátozottan versenyképes. Ennek részben az is az oka, hogy sok esetben korszerűtlenek a hajtató berendezések.
A hazai uborka-termőfelület folyamatosan csökkenésének másik következménye az, hogy a termelők hazai uborkával csak májustól szeptemberig tudjuk ellátni a belföldi piacot. Így a sok esetben olcsó import súlya jelentős és a hazai termelők folyamatosan új versenytársak belépésével szembesülhetnek.
Az elérhető statisztikák alapján az uborka importált mennyisége évente mintegy 12-13 ezer tonnát tesz ki. Hazánkba elsősorban Spanyolországból és Németországból érkezik a zöldség.
A hazai kivitel növekvő és körülbelül megegyezik az import nagyságával. Az uborkaszállítmányok legfontosabb célállomásai Németország, Csehország és Ausztria, ahová nyár végén érkezik a magyar uborka zöme.
Forrás: KSH, AKI
