Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások súlyosan érintik a lúdágazatot is. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány miatt lecsökkent állományméret idénre nem csupán rendeződött, hanem túltermelésbe váltottak az állattartó telepek. Magyarországon Szent Márton nap, vagyis november 11. környékére és a karácsonyra összpontosul a libahús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a piac a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács közös közleménye szerint Magyarországon a lúdtartás múltja egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A 20. század első felében létrejöttek az első vágóhidak is. Főleg az ország déli részén volt ez jellemző, ahol sok libát tartottak a tanyavilágban és a körülöttük lévő legelőkön. A szárnyas egyszerű körülmények között is kiválóan megélt, értékes tollat adott, és finom hússal, májjal látta el az állattartót. A magyar libamájat rendszeresen szállították jegelve a bécsi piacokra is. Ekkoriban a libafogyasztás még a társadalom minden rétegében általános szokás volt hazánkban. Mára azonban már prémiumtermékké vált, a kereslete pedig főleg Szent Márton nap (november 11.) környékére és karácsonyra összpontosul.
Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások a lúdágazat szereplőit is súlyosan érintik
A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány miatt lecsökkent állomány idénre nemcsak rendeződött, hanem az ágazat túltermelésbe csapott át. A korábbi időszakban az árualap hiánya miatt kialakult magasabb árak a fogyasztás mérséklődését eredményezték. Jelenleg viszont a lecsökkent fogyasztás és a túltermelés együttes hatásaként az árak rendkívül nyomottak. A lúdfogyasztás fő szezonjában pedig a hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez. Illetve abban is, hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.
Hazánk Lengyelországgal együtt meghatározó szerepet tölt be az európai lúdárutermelésben. A ludak száma 2018 végén 1,3 milliót volt Magyarországon. Tavaly a naposliba-keltetés megközelítette a 6,5 millió egyedet, ami a 2017-es 5 milliónál több, a 2016-os 6,8 milliónál viszont kevesebb volt. Tavaly a vágóhidak 34 ezer tonnát közelítő élő tömegben vettek át libákat, a feldolgozóüzemekben mintegy 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket. A hízottliba-felvásárlás növekedett, ennek megfelelően nagyjából 60 százalékkal emelkedett az előállított hízott libamáj mennyisége is. Ez megfelel a madárinfluenza miatt bekövetkezett kiesésnek, azaz a 2018-as összes tömeg csaknem megegyezik a 2016. évi mennyiséggel. A 2018. évi teljes hízottlibamáj-termelés 1422 tonnára tehető, ebből mintegy 1000 tonna a külpiacokon került új gazdához.
Az agrárium jelentős kibocsátója a baromfiágazat
2018-ban a baromfiágazat kibocsátása 365 milliárd forint volt, a mezőgazdaság kibocsátásából 13, az állattenyésztéséből közel 39 százalékkal vette ki a részét. A baromfivágások a 2017-es madárinfluenza miatti visszaesés után 2018-ban tovább növekedtek, mintegy 8 százalékkal. Ez főként a kacsavágások dinamikus bővülésének köszönhető, de emelkedtek a liba-, és kisebb mértékben a pulykavágások is. Több éves távlatban, 2010 és 2018 között a baromfivágások 46, ezen belül a libavágások 59 százalékkal bővültek vágósúlyban – írták.
