Nem ijednének meg a Kecel környéki gazdák, ha egyik napról a másikra dupla akkora területen kellene növényt termeszteniük, mint most. Annyi géppel rendelkeznek ugyanis, amennyivel könnyedén megbirkóznának a csodának köszönhető kihívással. Egész Magyarországra jellemző a helyzet, mármint az, hogy túlgépesített a mezőgazdasági termelés.
Hogy ez jó vagy rossz? A gazdák azt mondják, kellenek a járművek, mert így akkor végzik el a munkákat, amikor éppen szükséges. Senkitől sem függnek. Ebben igazuk van. Az egy másik kérdés, hogy a termelők ki tudják-e optimálisan használni ezeket az eszközöket. Egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. Ausztriában sincs minden egyes termelőnek saját gépe.
Arról nem is beszélve, hogy a keceli tratktorkiállításon összeszámolt 84 különböző típus alkalmazása aligha a legcélravezetőbb megoldás. Olyan ez, mintha minden egyes újság – legyen az napi-, heti-, havilap – kiadója saját nyomdát azért tartana fenn, hogy ne függjön más nyomdász vállalkozásoktól.
A magyar mezőgazdaság ma talán ennek is köszönhetően egyszerre tőkehiányos és túlgépesített. Ömlik be az uniós pénz a szektorba ugyanakkor számos ok miatt nem biztos, hogy minden területen képes felvenni a versenyt a nyugat-európai termelőkkel. Amiben hátrányban vagyunk az az összefogás rendszere. A dánok, a hollandok vagy akár az olaszok ebben jobbak nálunk. Ők azért fognak össze, hogy olcsóbban többet, jobbat termeljenek. Igaz nincs mindenkinek nagy gépe, viszont többnyire tehetősebbek, mint a mi gazdáink.
Forrás: baon.hu
