Trükkös almaexport mérgezi az orosz-szerb kapcsolatokat

Lehet, hogy uniós almát kapott Moszkva? Elveszhet a bizalom a két ország között a Szerbiából Oroszországba szállított almaexport származása miatt.

Moszkva gyanakodni kezdett amiatt, hogy 2017-ben jelentősen megnőtt az Oroszországba érkező szerb zöldség- és gyümölcsexport. Az orosz állam úgy véli, hogy Szerbia az Európai Unió országaiból is szerzett be gyümölcsöt, és azt szállította tovább Oroszországba, holott Moszkva tiltja az EU-ból származó termékek bevitelét – talált rá az Index arra az MTI hírre, ami a Politika című belgrádi napilap értesüléseire alapoz.

Oroszország azt kérte Szerbiától, hogy legkésőbb október 2-ig közölje, mekkora területen találhatók zöldség- és gyümölcsültetvények az országban. Ez szolgálna bizonyítékulsa, hogy az árut nem máshonnan szerezte be. A Politika értesülését a szerb mezőgazdasági miniszter, Branislav Nedimović is megerősítette. Egyben közölte, hogy a jövő hétfőig minden kért információt továbbítanak az orosz partnernek. Állítása szerint nem csalás az almaexport növekedésének oka. Ő azzal magyarázza mindezt, hogy egyre nagyobb területen termelnek zöldséget és gyümölcsöt, és egyre többen foglalkoznak Szerbiában mezőgazdasággal.

A szaktárca adatai szerint az első nyolc hónapban 22 százalékkal nőtt a zöldségek és 10 százalékkal a gyümölcsök exportja Oroszországba az előző év ugyanezen időszakához képest. Júliusig  az orosz piacra Szerbia 211 millió dollár értékben szállított mezőgazdasági terményeket, ami 30 millió dolláros növekedést jelent a 2016-os év első feléhez képest.

A szerb almaexport hirtelen 220 ezer tonnára nőtt, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került
A szerb almaexport hirtelen 220 ezer tonnára nőtt, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került

 

Egy, a neve elhallgatását kérő forrás szerint azonban Moszkva nem hasraütésszerűen kérte be az adatokat. Elsősorban az alma reexportját tartja ugyanis valószínűnek. Mint elmondta, tavaly a hivatalos adatok szerint Szerbia 220 ezer tonna almát szállított ki, amelynek 75 százaléka az orosz piacra került. Ez óriási növekedésnek számít, mert tizenegy évvel korábban, 2006-ban Szerbia összesen 35 ezer tonna almát tudott az oroszoknak szállítani. A nyilatkozó szerint ugyan az igaz, hogy növekedett a mezőgazdasági területek száma, és jobb a termény minősége, viszont a nem hivatalos adatok alapján az alma 15-25 százalékát külföldről, leginkább Lengyelországból importálják, és ez az áru is Oroszországba kerül.

Azt az illetékes miniszter sem zárja ki, hogy előfordulhattak visszaélések, ám – elmondása szerint – a kivitelre szánt terményeket folyamatosan ellenőrzik. Hasonló visszaélések miatt Oroszország korábban már korlátozta Ukrajna és Albánia számára a gyümölcs- és zöldségkivitelt, Montenegró számára pedig a húsexportot.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kialakulóban az orosz-lengyel gazdasági konfliktus... Az orosz-ukrán válság már nem csak társadalmi konfliktusokat okoz a két ország, illetve az Európai Unió között, egyre inkább a gazdasági hadviselést i...
Uniós segítséget kaphat Lengyelország az orosz gaz... Ahogyan arról a múlt héten beszámoltunk, Oroszország nem fogadja a Lengyelországból érkező zöldség és gyümölcs szállítmányok nagy részét. Ebből az ügy...
Elzárnak, mi nyitunk másik ablakot Megüt-e minket az orosz importtilalom? Miért gond a rekord almatermés? Előtérbe kerül a juhtenyésztés? Mi a helyzet a gabona, alma és a szőlő piacán? ...
400 millió euróból kártalaníthatják az európai ter... Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelő...
Erősödik az ukrán gabonakivitel Az előző évhez képest mintegy 60 százalékot nőtt az ukrán gabonaexport a július 1. és augusztus 8. közti időszakot tekintve. Ez az adat igazán jól han...
A külföldi termékek tönkretehetik a hazai tejpiaco... A magyar tejtermelőkre nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem a várható közvetett hatások jelentenek veszélyt – mondta el Mélykuti Tibor, Tej Szakm...