Trópusi forróság lesz hétvégén, után jelentős csapadékkal jön az új hét

A régi megfigyelés, hogy augusztus 20. körül elromlik az idő és vége a nyárnak, idén nem következett be, a héten még kitart a legmelegebb évszak. A jövő hét első felében azonban lehűlés érkezik várhatóan csapadékkal együtt, a repce vétését ezért érdemes addig elvégezni.

Az elmúlt egy hét során két hullámban érkezett csapadék hazánk egyes területeire: a vasárnapra érkezett front inkább csak az északkeleti országrészbe, míg a kedden átvonult zóna a déli országrészbe hozott több-kevesebb csapadékot. Összességében az elmúlt egy hét során jellemzően 5 mm alatt maradt a csapadékösszeg, a legtöbb helyen gyakorlatilag semmi nem esett, jelentősebb mennyiség (>10 mm) inkább csak északkeleten fordult elő, de arrafelé is csak kisebb fotlokban. Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól most már vegyes képet mutat az országban, főleg keleten vannak csapadékhiányos területek. A 90 napos csapadékösszeg azonban szinte az egész országban meghaladja a sokéves átlagot, melyért igazán hálásak lehetünk. A nemzetközi elemzésünkben ugyanis bemutattuk, hogy Európa nagy termőtájain sokfelé súlyos csapadékhiány volt a nyáron, hazánkat azonban ez alig érintette – olvastuk a met.hu honlapon.

A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 26-ig (mm)
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. augusztus 26-ig (mm)


A talaj felszín közeli rétege nagyon sokat száradt az elmúlt napok meleg, szeles időjárásában.  A felső fél méteres talajréteg a növényzet számára hasznosítható vízkészletnek jellemzően 45-80 %-át tartalmazza átlagosan, így még többnyire jó vízellátottságúnak mondható, bár az Alföldön már egyre nagyobb terülten csökken a kritikus szint közelébe a nedvességtartalom. A különböző szántóföldi kultúrák táblái között azonban jelentős különbségek vannak: a kalászosok után időben elmunkált, nem gyomos táblák talaja tárolja a legtöbb nedvességet, míg a kukorica és a napraforgó táblák talaja a növényzet erős párologtatása miatt ettől jóval szárazabb. A múlt héten pénteken és szombaton a hőmérséklet a legmelegebb órákban országszerte kevéssel 30 fok fölött alakult, majd vasárnap nyugat felől már kevésbé meleg levegő érkezett fölénk, így pár fokot mérséklődött a meleg.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, előbbi a viaszérés, utóbbi a citromérés és a növényszáradás fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható. A napraforgónak már nem használna a további csapadék, azonban a kukorica még örülne neki.

A meleg időjárás kedvező a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához, bár a hét végére várható forró idő már túlzás és napégés is kialakulhat, ráadásul a szélben jelentős lehet a gyümölcshullás.

A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhet a repcemag, azonban a csírázáshoz esőre lesz szükség, mert a jelenlegi száraz, szeles, meleg időben a felszín közeli pár centiméteres talajréteg gyorsan kiszárad. A jövő hét első felében érkezhet majd jelentősebb csapadék, így a vetést még az előtt célszerű elvégezni.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1200 és 1350 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-60 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, de tendenciájában növekvő, mintegy 30-70 foknapos többlet a jellemző. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 25-én (foknap)
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 25-én (foknap)

Az előttünk álló 6-8 nap időjárását gyakorlatilag egyetlen lassan vonuló, hullámzó, a térségünkben majd hullámot vető frontrendszer alakítja. A front előtt délnyugati áramlással egy melegebb, szombaton és vasárnap már forró levegő érkezik fölénk, a hőmérséklet a legmelegebb órákban helyenként a 35 fokot is meghaladhatja majd a sok napsütés mellett. Ezt követően nyugat felől fokozatos lehűlés kezdődik, a hét közepére már csak 20, 27 fokos maximumokra lehet számítani. A hét végén még csak nyugaton és északon lehet elszórtan zápor, zivatar, az ország döntő részén még nem valószínű csapadék. Hétfőtől nő meg a csapadékhajlam, de a mennyisége a front hullámzó volta miatt rendkívül bizonytalan. Egyes számítások kevés, mások egészen sokat prognosztizálnak, ezért mennyiségi becslést ezúttal nem adnunk, de valószínűleg azért sokfelé érkezik jelentős mennyiség. A front előtt, a hétvégén, nagyon erős lesz a párolgás, légköri aszály várható, amikor az igen magas hőmérséklet alacsony páratartalommal párosul majd. A talaj nedvességvesztése lesz a jellemző, főleg a fölső réteg szárad majd erősen vasárnapig, aztán a jövő héten előre láthatólag pótlódik a nedvesség. Meglehetősen szelesnek ígérkezik ez az időszak, inkább csak a holnapi, pénteki nap várható mérsékeltebb légmozgás.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...