A tápanyag-utánpótlás kapcsán sokféle információ kering a gazdatársadalom fejében. Az érdekelt gyártók és forgalmazók azt szorgalmazzák, hogy egy termesztési ciklusban akár 5-6 alkalommal is használjunk műtrágyát, mások a baktériumtrágyák fontossága mellett érvelnek. A termelők ezzel szemben sokszor inkább spórolnának az ilyen irányú költségeken.
A műtrágyák használatának nagy előnye, hogy segítségükkel célzottan tudjuk adagolni a különböző tápanyagokat. Ennek előfeltétele viszont egy friss talajvizsgálati eredmény, hogy tudjuk, miből, mennyi hiányzik. Ez az információ azonban sokak számára nem ismert. A baktériumtrágyák révén erősebb, ellenállóbb növényt termeszthetünk, viszont a technológia még kevésbé elterjedt, így hiányzik a vele való tapasztalat. A zöldtrágyázást viszont sokan csak macerának és szükséges rossznak gondolják. Ráadásul több területen (nitrát, szerves trágya) rendelkezések is kötik a gazdálkodók kezét.
Ebbe a kaotikus állapotba érkezik aztán a gyártók és forgalmazók sok-sok reklámüzenete, ami nem mindig segíti a tisztánlátást. Ráadásul a forráshiány miatt a gazdák, amikor csak lehet, vagy amikor tévesen úgy gondolják, hogy lehet, itt spórolnak a költségeken.
Ennek eredményeképpen a termelők sokszor ad-hoc módon döntenek arról, mikor, mit használnak, hiányzik az egységes gyakorlat, sőt arról sincs kép, hogy mi is történik tápanyag-utánpótlás címén pontosan a földeken.
Ezen kíván most változtatni az a kutatás – a Nagy Trágyázási Felmérés 2016 – , ami azt a célt tűzte maga elé, hogy összegyűjti a kukorica- és a búzatermesztők trágyázási szokásait. Ha Ön is termeszt ilyen növényt, ossza meg velünk a tapasztalatait az alábbi linkre kattintva: www.kerdoivem.hu/kerdoiv/899844095/
