Továbbra is dúlják a vaddisznók a balatoni településeket

Számos lakossági panasz érkezik a Balaton környékéről a tájegységi fővadászhoz és a vadásztársaságokhoz. Ezek feltúrt kertekről, kiborogatott kukákról, a belterületeken észlelt vadállatokról, közülük is legfőképp a vaddisznók jelenlétéről szólnak. Ezért a tájegységi fővadász és az Újkúti Vadásztársaság elnöke az érintett Balaton-parti települések vezetőivel egyeztetett, ennek eredményeként belterületi vadtereléseket hajtottak végre.

A Veol.hu írta meg, hogy a vadterelés az önkormányzat, a rendőrség, a polgárőrség, az érintett vadásztársaság és a lakosság együttműködésével valósult meg. A település belterületén a korábbi zártkerti részeken, az elhanyagolt, bozótos, búvóhelynek alkalmas területekről csatárláncban, kutyás hajtók segítségével terelték vissza a vadat a közeli erdőkbe. Az összehangolt akcióval az volt az egyik célunk, hogy megértessük, közös felelősségünk és feladatunk, hogy a vad az erdőben megtalálja a megfelelő életfeltételeket – mondta el a lapnak Surányi Péter, a Balaton-felvidéki tájegység fővadásza.

Vaddisznók portyáznak a Balaton-környéki településeken - képünk illusztráció
Vaddisznók portyáznak a Balaton-környéki településeken – képünk illusztráció

Beszoknak a városi búvóhelyekre a vaddisznók

A vad szabadon mozog. Oda megy, ahol az életfeltételeit megtalálja. Ezek közül a legfontosabb a táplálék és a búvóhely. Persze nem lehet minden erdőt bekeríteni, és ez nem is lehet cél. Hiába terelik vissza a vadat az erdőbe, ha nem szüntetik meg a településeken a bozótost, ahol búvóhelyet lel. Oda pedig előbb-utóbb visszatalál, vagy egy társa költözik be oda – írta a cikk. A vadért az erdőben a vadászatra jogosult felel. Nem egyértelmű azonban, hogy mi a helyzet a vad lakott területeken történő károkozásával. Ezek nem csak belterületeket, hanem szőlőhegyeket és lakott külterületeket is érintenek. Egyrészt nem lehet megmondani, hogy a vad honnan, melyik vadászterületről érkezett. Továbbá vizsgálni kell azt is, hogy megtalálta-e a belterületen az élőhelyi feltételeit, van-e búvóhelye, nappali tartózkodási helye, tápláléka. Védekeztek-e ellene kerítéssel vagy más módon – mesélte László Péter, az Újkúti Vadásztársaság elnöke.

Élőhely lett a települések belterülete is

Az elmúlt másfél évtizedben olyan élőhelyi változások történtek, amelyek lehetővé tették, hogy a vad az erdőn kívül is jó élőhelyet találjon magának. Olyan bozótosok alakultak ki felhagyott szőlőkből, gyümölcsösökből, ahol a vad nappali búvóhelyet, táplálékot és vizet talál. A vaddisznó nagyon jól alkalmazkodik. Gyorsan felismeri, hogy az adott helyen nem zavarják, sőt, hozzászokik az emberek jelenlétéhez. Ezekben az esetekben már nem erdőből kivált, hanem belterületeken élő vadról kell beszélni. Jelentős részük már a település környéki bozótosban vagy éppen a belterületi részén született és nőtt fel. Megtapasztalta és megszokta, hogy emberek, autók és kutyák vannak körülötte – mondta Surányi Péter.

Az is lényeges, hogy a belterületek, a korábbi zártkerti részek nem vadászterületek.

Tehát ezeken nem lehet vadászni, csak külön megkért eseti engedéllyel. Nem szeretnénk ilyen engedélyeket kérni, mert veszélyes és mert sok emberben keltene ellenérzéseket. Sokan azt várják, ha valahol felbukkan egy vad, akkor azonnal menjünk és lőjük agyon, a lakosság másik része pedig szeretné megakadályozni ezt. Előfordul, hogy kihívnak minket egy feltúrt udvarhoz, aztán kiderül, hogy a második szomszéd a kert végében etetőhelyet alakított ki, mert szeretné megmutatni a csodálatos vadvilágot az unokáinak – mesélte László Péter.

A párbeszéd az érintettek között elindult. Vannak olyan önkormányzatok, például Alsóörs és Csopak, ahol a településvezetők felismerték, hogy mindenki tud tenni a vadkérdés megoldásáért. Van, ahol fordított adókivetéssel motiválják a tulajdonosokat az ingatlanjuk rendben tartására, azaz annak nem kell fizetni, akinél a terület rendben van.

El kell tüntetni a nappali búvóhelyeket

Az önkormányzatoknak el kell érniük, hogy a nappali búvóhelynek alkalmas területeket a tulajdonosaik kitakarítsák. A lakosság feladata, hogy ne etesse a vadat se közvetve, se közvetlenül. Össze kellene szedni a lehullott gyümölcsöt, a mandulát, ha pedig valaki komposztálót használ, az zárt legyen. Táplálékforrás az öntözött gyep is, mert abban felszaporodnak a puhatestűek. Ebben az esetben el kell gondolkodni az ingatlan bekerítésén. Amennyiben pedig valaki a kerítés mellett dönt, akkor olyat építsen, amely nemcsak határolja, hanem védi is az ingatlant. Mi azokkal sosem találkozunk, akiknek jó kerítésük van. Kárt ott okoz a disznó, ahová bejut. Fontos, hogy bár a lakosság nagyon fél a vaddisznótól, de a statisztikáink szerint még soha nem volt sérüléssel végződő vaddisznótámadás. Előfordul, hogy az ember felé fut a vaddisznó, de ennek az a célja, hogy elijessze őt. Ezt megélni félelmetes lehet, de ha teheti, a vaddisznó inkább elmenekül – mondta László Péter. A teljes anyagot itt lehet elolvasni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...