Az Európai Parlament 80 százalékkal korlátozná 2030-ra bizonyos növényvédő szerek felhasználását egy kiszivárgott jelentés szerint. Az EU mellett a környezetvédelmi szervezetek és a lakosság egy jelentős része is vegyszermentes európai mezőgazdaságot szeretne, a gazdák ugyanakkor ezt csak jelentős hozamcsökkenés mellett tudnák elképzelni. Az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja a bizottsági javaslatot, mivel úgy látják, hogy a növényvédők szerek használatának drasztikus korlátozására irányuló tervek átgondolatlanok.
Tovább nőhet a feszültség a növényvédő szerek használatának korlátozásáról folytatott vitában az Európai Unió javaslattevői, a tagállamok és a gazdák képviseletei között. Sőt, az Európai Parlament kiszivárgott legfrissebb javaslata a zöld szervezetek nyomásgyakorlása mellett tovább élezheti az ellentéteket. A Napi anyagát szemléztük.
Miért vitatkozik Európa a növényvédő szerek használatáról?
Az Európai Bizottság 2022. nyarán terjesztette elő a növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát. A terv, hogy a vegyszerhasználatot jelentősen korlátozzák, és 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkenjen a növényvédő szeres védekezés az Európai Unió egész területére kötelező irányelvvel.
Az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja a bizottsági javaslatot, mivel úgy látják, hogy a növényvédők szerek használatának drasztikus korlátozására irányuló tervek átgondolatlanok, ráadásul nem áll rendelkezésre a kártevők ellen megfelelő alternatív védekezési módszer.
A természetvédők és a radikális zöld szervezetek ezzel szemben a vegyszerek használatának jelentősebb, sőt, akár teljes tilalmát várják. Az utóbbi években több kampányt is indítottak, amelyekben arról akarják meggyőzni az európai fogyasztókat, hogy a növényvédő szerek hatására alakul ki a legtöbb emésztőrendszeri krónikus betegség, valamint a méhek pusztulását is a peszticidek számlájára írják.
Várakozás és bírálatok
A végső döntést meghozó tagállamok egyelőre kivárnak. A legutóbbi, tavaly december elején lezajlott uniós agrárminiszteri csúcson az államok agrárminiszterei arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot arról, milyen következményekkel járna a jelentős növényvédőszer-korlátozás.
Miközben Janusz Wojciechowski EU-s mezőgazdasági biztos támogatta a hatásvizsgálatra vonatkozó tagállami kérést, az Európai Parlament keményen bírálta az agrárminisztereket, a hatásvizsgálatot időhúzásnak nevezte, miközben a zöldpárti képviselők az agrárlobbi tagállami befolyását emlegették.
A tagállamok azt is kifogásolták, hogy az átállásra nem adna plusz forrást az EU, hanem a Közös Agrárpolitika már elfogadott keretéből kellene támogatni a termelőket az új növényvédelmi rendszerek kialakításában. Ez az agrárminiszterek szerint egyszerűen képtelenség – írták.
Emeli a tétet az Európai Parlament
Noha az 50 százalékos növényvédő-használat korlátozásáról is heves vita folyik, az Európai Parlament egy 2023. február 6-i dokumentumára hivatkozva az Euractiv arról írt, hogy a parlament már 80 százalékos korlátozást szeretne elérni a leginkább károsnak ítélt szerekre. A dokumentum szerint a referenciaidőszakot is átírná az EP: az eredeti javaslatban a 2015-2017-es időszak átlagához mérten kellene csökkenteni a peszticidhasználatot, míg az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása, így a jelentősebb csökkentést alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani.
A szakértők és a gazdák életszerűtlennek tartják a javaslatot
Az európai termelők szerint nem lehet végrehajtani az EU által tervezett felhasználás-csökkentést. Ráadásul a javaslat bírálói szerint az Európai Unió nem veszi figyelembe a tagállami sajátosságokat és az eddig elért eredményeket, vagyis azt, hogy egy adott ország milyen mértékű csökkentést hajtott végre az elmúlt években.
A korábban megjelent uniós hatásvizsgálatok ugyanakkor rámutattak, hogy egy ilyen horderejű kötelezettség ennyire rövid idő alatt veszélybe sodorná az élelmiszer-ellátás biztonságát, és hozamcsökkenést eredményezne a legtöbb szántóföldi és kertészeti növénynél. Ennek oka, hogy sok növényvédő szernek jelenleg nincsen alternatívája, nem lehet mással helyettesíteni.
A szántóföldeken és a kertészetekben a vegyszeres védekezést a legtöbb esetben a rágcsálók, a gyomnövények, valamint a gombás fertőzések elterjedésének megakadályozására alkalmazzák. A vonatkozó 2009-es uniós irányelv szigorúan szabályozza a felhasználást, Európában van érvényben már most is a világ egyik legszigorúbb növényegészségügyi rendszere.
A rágcsálók és a gombák elterjedését komoly biológiai növényvédelmi rendszerekkel lehetne megfékezni. A költséges beruházások egyelőre kétesélyesek. A szakértők szerint komoly kutatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a növényvédő szerek használatát tovább lehessen korlátozni úgy, hogy közben ne szenvedjenek el a termelők jelentős veszteségeket.
Nem csak a jövő növényvédelmi technológiáinak kutatásai hiányoznak, de munkaerő sincs, a mezőgazdaság évek óta súlyos emberhiánnyal küzd. Emiatt a gyomirtók kivezetése sem oldható meg, mivel a gyomláláshoz élő munkaerőre lenne szükség.
A tagállamok nem zárkóznak el
Magyarország mellett a legtöbb uniós tagállam egyetért azzal, hogy felelős és átgondolt döntést kell hozni a növényvédők korlátozásáról, és tárgyalási alapnak tekintenek egy friss és átfogó hatásvizsgálatot. A tagállamok kompromisszumos megoldásra törekednek, ami nem sodorja veszélybe az uniós élelmiszerellátást.
Hosszas vita várható
Nehéz tárgyalások előtt áll az európai közösség, mivel az uniós csúcsszervezetek elkötelezettek a mielőbbi korlátozó intézkedések elfogadása mellett. Az Európai Parlament legfrissebb, kiszivárgott javaslata várhatóan nem lesz elfogadva ebben a formában, de kérdéses az is, hogy az uniós hatásvizsgálat befolyásol-e bármit. Várhatóan a parlamenti és bizottsági javaslattevők az ambiciózus célok mellett akkor is kiállnak, ha ezzel csökken az európai mezőgazdaság kibocsátása. A tagállamok többsége kompromisszumos megoldásra törekszik majd a tárgyalások során. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy az országok végül a gazdák számára kedvezőbb javaslatot fogadják el végső irányelvként – írták.
