Törvénybe foglalható a pálinka jó íze?

Milyen hatással vannak a pálinka ízére és élvezeti értékére a jogszabályi előírások? Előfordulhat-e, hogy egy párlat ugyan mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, az ital mégis nagyon rossz? Hogyan segíthetnek ebben a vizsgálatok?

A Laboratorium.hu összeállítását szemléztük. Vajon milyen összefüggésben van a pálinka – érzékszervi úton megállapítható – minősége azokkal a követelményekkel, amelyeket a hatályos jogszabályok előírnak? Nagygyörgy László, a többek között pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa járt utána a kérdésnek.

A pálinka jó íze védelmet érdemel, és van is rá megoldás, hogy kiszűrjék a rossz tételeket  - fotónkon egy pálinkafőző torony - kép: Adam's Photovision
A pálinka jó íze védelmet érdemel, és van is rá megoldás, hogy kiszűrjék a rossz tételeket – fotónkon egy pálinkafőző torony – kép: Adam’s Photovision
Ezt írja elő a pálinkatörvény

A pálinka minőségéről két fontos jogszabály rendelkezik. Az egyik az Európai Parlament és a Tanács 110/2008-as, szeszes italokról szóló EK-rendelete, a másik a Pálinkatörvénynek is nevezett 2008. évi LXXIII. törvény.

A 110/2008-as EK rendeletben a szeszes italok között a gyümölcspárlatokra előírt vonatkozó feltételek a következők:
  • az alkoholtartalom legyen 37,5 százalék és 86 százalék (V/V) között
  • az illóanyag-tartalom legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatott értéket érjen el
  • a metanoltartalom 1000 g/hl, amely egyes magasabb pektintartalmú gyümölcsök esetében 1200, illetve 1350 g/hl- abszolút alkoholra vonatkoztatott értéknél ne legyen magasabb
  • a csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogén-cianid-tartalom 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatott értéket ne haladja meg.

A hazai szabályozás, a Pálinkatörvény többek között azt is meghatározza, hogy mennyi ideig kell hordóban vagy a gyümölcságyon tartani a pálinkát ahhoz, hogy azt érlelt vagy ágyas pálinkának tekinthessük.

Ám ezekhez a követelményekhez nem lehet laboratóriumi méréseket kapcsolni – mondta Nagygyörgy László. Egyedül az érlelt pálinkákra vonatkozóan létezik olyan előírás, amelyet konkrétan mérni is lehet. Ez a maximális szárazanyag-tartalomra vonatkozik, amit a jogszabály 4 g/l értékben határoz meg. A valóság viszont az, hogy még a fent felsorolt mérhető paraméterek teljesülése esetén is lehet egy pálinka nagyon rossz ízű.

Egyáltalán szabályozható-e jogszabályokkal a pálinka jó íze?

A szakember szerint talán igen: elő lehetne írni az elválasztási hibákkal összefüggő etilacetát-koncentráció maximális értékét, például az országos pálinkaversenyeken az érzékszervi bírálók által előpárlatosnak minősített pálinkák ismert etilacetát-koncentrációja alapján. Ez nagyjából 900-1000 mg/l környékén várható.

Miért lehet mégis rossz íze egy pálinkának, ha megfelel a követelményeknek?
  • Az előírt alkoholtartalom betartása nincs összefüggésben a minőséggel. Ugyanis éppen azok a további komponensek határozhatják meg a pálinka érzékszervi tulajdonságait, amelyek az alkohol mellett a párlatba kerülnek.
  • Az illóanyag-tartalomra vonatkozó követelmény a hamisítások kiszűrését segíti, mivel a gyümölcsből, erjedéssel készült italokban, az erjedési alkoholok (pl. 1-propanol, amil-alkohol, izo-amil-alkohol) koncentrációja miatt, minden esetben magasabb az illóanyag tartalom, mint a mezőgazdasági eredetű alkoholok felhasználásával „pancsolt” termékekben, amelyekben az illóanyag-tartalom 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatott értéknél jellemzően alacsonyabb.

Ennek a követelménynek a betartására minden gyümölcspárlat alkalmas

Azonban előfordul, hogy a hibás, pl. erősen előpárlatos pálinkákban olyan magas az illó komponensek közé tartozó etil-acetát koncentrációja, hogy a pálinka ettől teljesen élvezhetetlen lesz. Mindezt annak ellenére, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen a jogszabály felső korlátot nem ír elő az illó-komponensek koncentrációjára.

A metanoltartalom változása érzékszervileg nem ismerhető fel, ezért nincs hatással a pálinka minőségére

A pálinka magas hidrogén-cianid-tartalma a csonthéjas gyümölcsből készült párlatok esetében eredményezhet érzékszervi problémát. Ám az ilyenkor érezhető, keserű mandulára emlékeztető illathoz és ízhez a fogyasztóknak nagyon szubjektív viszonya van. Egyesek kedvelik, sőt elvárják, mások pedig hibásnak tekintik az ilyen pálinkát. A magkarakternek is nevezett speciális jegyek nem csak a hidrogén-cianid jelenlétére utalhatnak. Teljesen hasonló karakterű lesz ugyanis a pálinka a benzaldehidtől is, amely származhat egy tökéletesen magozott gyümölcs húsából is. A jelenléte pedig nem csak a magbélből származó amigdalin átalakulásával függ össze, mint ahogy ez a hidrogén-cianid esetében is fennáll. A leírtakból következik, hogy a maximálisan megengedett 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatott hidrogén-cianid-tartalom – amely valójában egy egészségügyi határérték – alatt és felett is lehet egy fogyasztó számára túl intenzív, vagy akár az elvárttól elmaradó a magkarakter. Tehát nincs egyértelmű összefüggés a jogszabályban előírt határérték és a pálinka érzékszervi minősítési eredménye között.

Fejlődik a pálinkás társadalom ízérzéke

·A Pálinkatörvényben szereplő, érlelt pálinkáknál előírt szárazanyag-tartalomra vonatkozó legfeljebb 4 g/l határérték alatt és felett is lehet egy érlelt pálinka a fogyasztó megítélése alapján élvezhető, vagy túlzottan érlelt is. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a durván előpárlatos, utópárlatos, hibásan erjesztett cefréből származó pálinka szinte biztosan megfelel a jogszabályi követelményeknek, mert ezek a követelmények jellemzően a hamisítás felismeréséhez, vagy egyéb egészségügyi határértékekhez kapcsolódnak – írják.

A hazai pálinkakultúra az elmúlt években rengeteget fejlődött – mondta Nagygyörgy László, hozzátéve azt, hogy a fent említett hibák manapság már ritkán fordulnak elő az olyan gyártók és forgalmazók termékeinél, akik évek óta kitűnő minőségű és remek érzékszervi hatással bíró pálinkákat bocsátanak a piacra.

Ingyenesen elérhető az idei Pálinkakiválóságok Könyve, csak kérni kell

A Nemzeti Pálinkakiválóság Program küldetése, hogy megismertesse a minőségi magyar pálinkákat a belföldi és külföldi közönséggel egyaránt. Magyarország imázsépítéséhez és a mértékletes fogyasztás ösztönzéséhez a Pálinkakiválóságok Könyve is hozzájárul – mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az idei kiadvány bemutatóján, Budapesten. A témáról itt írtunk korábban.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Csak gyümölcstermesztő főzhet kedvezményesen pálin... Egy az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható pá...
Összeszedtük, milyen agrártörvények változnak 2015... Sokat lehetett idén hallani az új uniós támogatási ciklusról (2014-2020), és a 2015-től induló, megnövelt keretű támogatási összegekről. De mi a helyz...
Az ’égő víz’-től a pálinkáig 2015-ben ismét megrendezésre kerül a Pálinka Országkóstoló, ahol a különleges pálinkák bemutatása mellett kiválasztják Magyarország Pálinkáját is! Enn...
Csődközelben több pálinkafőzde is Töredékére esett vissza a pálinkafőzdék és kereskedelmi főzdék forgalma. Ennek oka a szeszadó újbóli bevezetése, másrészt a házi pálinkafőzés jelenleg...
Aki nem tartja be a szabályokat, azt megbüntetik!... Jó szezon volt az idei, aki gondozta a gyümölcsfáit, sok termést szedhetett le róluk. Épp ezért, ami nem fogy el frissen, azt vagy befőzik lekvárnak, ...
Jön a pálinka párlatadó jegy! Döntés született Brüsszelben, mely szerint nem lehet Magyarországon sem adó nélkül házi pálinkát készíteni. A megoldás, hogy januártól bevezetik az úg...