Tonnányi halak pusztulnak el a természetes vizekben a hőségtől

Vége a meteorológiai nyárnak, és a napi csúcshőmérséklet megegyezik a globális felmelegedés felgyorsulása előtti, vagyis a négy-öt évtizedes nyári értékekkel, érdemes átnézni, milyen jelenségeket okozott a hőség az európai vizekben. Egy olyan faj is megjelent az Északi-tengerben, amelyet addig sose láttak arrafelé.

A témát a Syngenta blogja írta meg, ezt az anyagot szemléztük. Augusztus elején, amikor 39,5 fokkal megdőlt a hőségrekord Németországban, több mint egy tonna hal pusztult el a Rajna felső szakaszán. Többségük pénzes pér volt, amely leginkább a gyors folyású, oxigéndús vizek lakója, viszont legfeljebb 23 fokos vízben érzi jól magát. Augusztus elején viszont az említett szakaszon 27 fokosra emelkedett a folyó hőmérséklete.

A természetes vizek felmelegedése halpusztulást és új fajok északabbi előfordulását okozzák - képünkön egy palackorrú delfin, ami korábban nem úszott az Északi-tengerben
A természetes vizek felmelegedése halpusztulást és új fajok északabbi előfordulását okozzák – képünkön egy palackorrú delfin, ami korábban nem úszott az Északi-tengerben

Másrészt egy új fajt figyeltek meg az Északi-tengerben. Egy csapat palackorrú delfint, mégpedig a Dogger-bank, vagyis a Dogger-pad felett. Ez egy Anglia, Hollandia és Dánia között húzódó, nagyjából 17 ezer négyzetkilométeres homokpad, ahol az Északi-tenger átlagosan 94 méteres vízmélységével szemben 30 méter körüli a vízmélység. Legsekélyebb részén pedig a tenger mindössze 13 méter mély. Ezért évszázadok óta közismert kitűnő halászhely, és nagy meglepetést okozott az arra dolgozó holland halászoknak, hogy osztozniuk kellett a zsákmányon az ilyen északon azelőtt sosem látott palackorrú delfinekkel. A nagyjából 10 delfin hetekig ott maradt, és csak augusztus elején úsztak vissza dél felé – írja a Syngenta blogja.

Itt nézhet meg egy videót a palackorrú delfinekről:
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...