Mennyiségben és minőségben is gyenge termést hozott a hazai gyümölcspiac számára a szezon. Anyagunkból kiderül, hogy milyen hatások érték és befolyásolták a barack-, a szilva-, az alma- a körte- és a meggy ültetvényeket Magyarországon. Az OTP Agrár oldalnak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke nyilatkozott. Apáti Ferenc többek között a barack-, a szilva-, az alma- és a körte-, valamint a meggytermesztők 2020-as tapasztalatait foglalta össze.
Idén nagyjából 50-55 ezer tonna körül volt a hazai meggytermés, ám a rossz minősége miatt a belföldi konzerviparon kívül alig maradt felvevőpiaca – mondta Apáti Ferenc. A szerény termés ellenére így július 1-je és 12-e között az induló, kilónkénti 260-280 forintról 200 forintra zuhant a meggy ára, de alkalmanként a 180 forintos árszintet is elérte. A konzervgyárak néhány napra le is álltak az átvétellel, mert nem bírták kezelni a feltorlódott mennyiséget. Aztán július 15-e után a hátralévő egy hétre újra 260-280 forintra emelkedett a kilónkénti ár – írta az OTP Agrár.
Nagy gondok a meggypiacon
A meggypiacon már július első dekádjában látszott, hogy milyen problémákkal kell szembenézni ebben az évben. A szezon legfőbb hulláma július közepére le is futott. Ezután már csak néhány feldolgozó működött, amelyeknek az alapanyagot a jó állapotú ültetvények később beérő, de még jó minőségű termése adta. A fagyasztóiparunk a szokásos meggyalapanyag-mennyiségnek csupán a bő felét, vagyis 6-8 ezer tonna helyett szűk 4 ezer tonnát vásárolta fel. Szintén kis mennyiségre voltak vevők a pálinkafőzdék. Nagy gondot jelentett, hogy a német export gyakorlatilag a szokásos mennyiség harmadát sem érte el. Az általában jellemző 10 ezer tonna helyett csak mintegy 3 ezer tonna került kiszállításra.
Ennek a termés rossz minősége volt az oka. A meggy idén felvizesedett, repedt, alacsony volt a szárazanyagtartalma, a húskeménysége nem volt megfelelő. Ráadásul a termésben -július első napjaitól jelentős antraknózis fertőzés is jelentkezett.
A minőség nem csak az exportpiacok számára volt gyenge, a belföldi konzervipar sem tudta fedezni magyar meggyből a 40 ezer tonna körüli kapacitását. Ezért a magyar feldolgozók több ezer tonna meggyet importáltak meggybefőtt előállításhoz Lengyelországból. Apáti Ferenc szerint arra még soha nem volt példa, hogy egy konzervgyár egymaga vett 2 ezer tonna lengyel meggyet – idén viszont ez is megtörtént.
A léüzemek 50-70 forintos áron vásároltak fel körülbelül 2 ezer tonna repedt Érdi bőtermőt. Majd miután július elején beindult a Cigánymeggy és az Oblacsinszka (amelyekből ráadásul jó volt a termés), a léüzemek már csak ezeket vásárolták 80-120 forintos kilónkénti áron. A magyar meggytermés 15-20 százaléka, körülbelül 7-9 ezer tonna az ültetvényekben rohadt el. A repedt Érdi bőtermő egy részét még a léüzemek sem tudták felvásárolni, ezért földre kellett lerázni, mint ahogyan az erősen antraknózisos fürtös meggy ültetvények termését is, mert a hűtő- és a konzervipar nem tudott vele mit kezdeni.
Negyede lett a kajszitermés a megszokottnak
A kajszinál már május közepén látszott, hogy gyenge lesz az idei termés. Az összes mennyisége megállt 6-8 ezer tonna körül, ami a sokéves átlagtermés negyede, a jó évjáratok termésének pedig az ötöde. A gyümölcs ára azonban duplája volt a szokásosnak: kilogrammonként nettó 600-1000 forint termelői és 1000-1500 forint fogyasztói ár volt jellemző. A minőség viszont messze volt a kiválótól. A sok eső miatt a gyümölcshús általában vizes, puha volt. A pálinkaiparnak ez az árszint nagyon magas volt, illetve a termelők igyekeztek a jó árak miatt a frisspiacon értékesíteni. Mivel európai szinten is gyengébben termett a kajszi, így olcsó helyettesítő import nem volt. Ezért szökött fel a belföldi ár a gyümölcspiac szereplőinek.
Az olcsó importáru is hiányzik az őszibarack piacán
A kajszihoz hasonló helyzet alakult ki az őszibaracknál is. Körülbelül harmad annyi termés volt a megszokotthoz képest: 35-40 ezer tonna helyett körülbelül 15 ezer tonna. Az árak a szokásosnak közel a duplájára emelkedtek. Ez termelői árakban 200-300 forint/kilogrammos, fogyasztói árakban kilónként 400-600 forintos szintet jelentett. Az őszibaracknál is hiányzott az olcsó helyettesítő import – emiatt ugrottak meg ilyen jelentősen az árak.
Szilva: túl magas árak a feldolgozóknak
A frisspiaci szilva szezon elején jellemző 200-250 forintos kilónkénti ára augusztusra, a főszezonra 150 forint körülire mérséklődött. Ám ez az árszint még így is magasabb az átlagosnál. A rázott feldolgozóipari alapanyag kilogrammonként 80 forint körüli nettó termelői áron talált vevőt. Ezt döntően velő-előállításra használják, és később gyümölcslé lesz belőle. A hazai pálinkaiparnak ez szintén drága, mint ahogyan a konzervipar sem nagyon kezdett hozzá a vásárlásokhoz. Ilyen alapanyagár mellett az olcsóbb bolgár szilvabefőtt versenyképesebb. Ezek az árak a fagyasztóiparnak is magasak, különös tekintettel arra, hogy Szerbiában jó termés volt, és a szerb feldolgozók fagyasztásban egyébként is erősek és meghatározzák az árakat.
A feldolgozóipari alapanyag döntően velő alapanyagként és exportra kiküldött felezett szilva alapanyagként kelt el a korábban jelzett 80 forintnál valamivel magasabb árakon. Aki tudja, igyekszik a frisspiacon értékesíteni a kevés gyümölcsét, mert ott jóval magasabb árat érhet el, mint a feldolgozóiparban. Az árak viszonylag magasak, de talán azért nem szöktek a kajszihoz és őszibarackhoz hasonlóan magasra, mert az olcsóbb szerb import kis mértékben ugyan, de valamelyest nyomja a piacot.
Duplázódott a nyárialma ára
Az unióban várhatóan ugyanakkora lesz a termés, mint tavaly, hazánkban azonban a tavalyi 400 ezer tonnánál 50-100 ezer tonnával is kisebb lehet a hozam. Ennek körülbelül egyharmada lehet az étkezési alma minőség, a többi a léüzemekbe mehet. A nyári almát július vége óta szüretelik, ennek az árpozícióját alapvetően az határozza meg, hogy a betárolt készletek a szokásossal ellentétben idén nyárra elfogytak. Ez és a gyenge termés az árak megduplázódását hozta magával. A nettó termelői árak kilogrammonként 200-300 forint körül mozognak, a fogyasztók pedig 600-700 forint körüli áron kaphatják meg a nyári almát a piacon.
Körtéből átlagos a termés
A körteszezon érdemben a Vilmos körtefajta betakarításával indult augusztus vége felé, így nyilatkozatakor Apáti Ferenc még nem tudott következtetni a piaci folyamatokra. Az azonban szerinte a körte esetében mérsékelheti az árakat az almához képest, hogy Európában egyébként normális termés volt, és a hazai körülbelül 20 ezer tonnás frisspiac a 600 ezer tonnát termelő olaszoknak vagy a 350-350 ezer tonnát termelő hollandoknak és belgáknak nem meghatározó mennyiség. Ezzel együtt FruitVeB alelnöke szerint nem lesz rossz ára a körtének, mert a lokális hiánynak mindig van egy bizonyos árfelhajtó hatása. Az átlagos frisspiaci körteár (ugyancsak nettó termelői ár, tartályládás, I. oszt árura vetítve, tárolás, válogatás és csomagolás nélkül) 150 forint kilogrammonként, idén ez inkább a 180-200 forintos árszintre várható – írták a gyümölcspiac helyzetéről.
