Idén közel 10 ezer liter gyümölcspárlatot és további 8 ezer liter, erre a célra elkészített cefrét foglalt le a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal. Egy Baranya megyei rajtaütéskor egy sufniban 200 liter, többek között sárgadinnye- és banánpárlat volt készen, és 6 ezer liter cefre várt a lefőzésre. Májusban a pénzügyőrök Békés megyében találtak 7 ezer liter illegális párlatot, amit az előkészített üvegek alapján a tulajdonos egyértelműen kereskedésre szánt. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a sorozatos feltárások egyértelműen jelzik a piacon uralkodó feketekereskedelem méretét, amelynek szerintük végzetes hatása lehet a pálinkaszakmára.
Csak idén néhány rajtaütéssel egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelésének megfelelő gyümölcspárlat-mennyiséget foglalt le a NAV – írta az Agrárágazat. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint az említett esetek ellenére sincs törekvés az illetékes szervek részéről arra, hogy felszámolják a piacon uralkodó feketekereskedelmet. Pedig az illegális pálinkafőzés több főzdét is a csőd szélére juttat. A 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy bár az országban több mint 20 ezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészülék van bejegyezve, az eladott párlatadójegyek alapján legfeljebb 7 ezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben a magánfőzők hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra.
Kapcsolódó: Magyarország nem támogatja az otthoni pálinkafőzés utáni adózást
A magyar kormány továbbra sem támogatja az otthoni pálinkafőzés megadóztatását. Ezért igyekszik elérni, hogy az unió engedélyezze a saját célra történő pálinkakészítés adómentességét – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek ülésén. Az Európai Bizottság 2017-ben kezdte meg az úgynevezett horizontális jövedéki irányelv felülvizsgálatát – emlékeztetett Varga Mihály. Kiemelte, hogy a bizottság javaslatot tett többek között a jövedéki szállításokat ellenőrző elektronikus rendszer továbbfejlesztésére. A saját fogyasztásra történő otthoni pálinkafőzés adómentességének beépítése az irányelvbe fontos kérdés hazánk számára – jegyezte meg Varga Mihály pénzügyminiszter.
Ezt néhány tagállam elvi szinten ellenzi, mások – bizonyos korlátozásokkal, választható lehetőségként – elfogadhatónak tartják, míg több tagállam, köztük Magyarország határozottan igényli – tette hozzá.