Nagy terhet vett le a kormány a gazdák válláról azzal, hogy átvállalta a vízszolgáltatási díjat. Az energiaköltségek emelkedése miatt ugyanis az ország egyes részein – ahol a gravitáció helyett szivattyúkkal tudják csak átemelni az öntözéshez szükséges vizet a szolgáltatók – a múlt évi szinthez képest tízszeres vízdíjakkal találták volna szembe magukat a termelők. Az ingyenessé tett öntözővíz ráadásul a versenyfeltételeket is kiegyenlíti az ország különböző pontjain gazdálkodó termelők között.
Jelentős összeget takaríthatnak meg a gazdálkodók azáltal, hogy a kormány az idén ingyenesen biztosítja az öntözővizet a mezőgazdasági termelőknek. A kabinet szándékáról egy kormányinfón számolt be Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter. A Világgazdaság írta meg, hogy a miniszter tájékoztatása szerint a kormány mérsékelni kívánja a gazdák kárát a tavalyi aszály miatt. Ezért döntött a kabinet arról, hogy idén ingyenes lesz a mezőgazdasági öntözés.
Ezért fontos a vízszolgáltatási díj elhagyása
A szóban forgó kormánydöntésről szóló rendelet megjelenése a szemlézett cikk megjelenésekor még váratott magára. A lap által megkérdezett ágazati szakemberek szerint az ingyenes öntözés lehetőségének megteremtése rendkívül fontos döntés volt, hiszen a termelők költségei minden egyéb szinten megemelkedtek. A szóban forgó kedvezmény a felszíni vizek felhasználására vonatkozik. Tehát azokat a termelőket érinti, akik nem fúrt kutakból, hanem valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet.
A kertészeteknek is könnyebb lesz az intézkedés hatására
Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője szerint az öntözővíz költségének egy része maga a vízdíj, hiszen az öntözéshez szükséges víz kijuttatásához energiára van szükség. Van, ahol a gazdák villamos energiával, van, ahol gázolajjal oldják meg. Ennek a költsége megmarad ugyan, de ha a vízért nem kell fizetni, az már könnyebbséget jelent a gazdáknak, hiszen az elmúlt időszakban számos termeléshez kapcsolódó kiadásuk nagyot nőtt. A hazai kertészeti területek 70-75 százaléka öntözhető, a nagyobb területen gazdálkodó, illetve a folyóparthoz, csatornához közel eső parcellákon termelők főként felszíni vízből öntöznek, míg a kisebb termelők általában fúrt kutakat használnak – fogalmazott.
A szakember szerint a gazdák piaci előnyét javíthatja az ingyenes öntözővíz, ráadásul a versenyt is kiegyenlítettebbé teszi az ország egyes pontjain gazdálkodók között.
A víznek ugyanis nincs egységes ára hazánkban, az egyes vízszolgáltatók díjszabása ráadásul attól is függ, hogy milyen módon tudják eljuttatni a parcellákra a vizet. A szerencsésebb gazdálkodók jóval kevesebbet fizetnek egy köbméter vízért, mint azok, akikhez hosszabb úton, több átemeléssel tudja eljuttatni a vizet a szolgáltató. Ledó Ferenc szerint ha a rendelet erre is vonatkozik majd, az nagy segítség lesz a termelőknek.
Akár tízszeresére is nőhetett volna a vízdíj 2023-ban
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) maximálisan támogatja az intézkedést, hiszen nagy terhet vesz le a gazdálkodók válláról egy olyan időszakban, amikor a gabonapiaci krízis miatt nehéz helyzetben vannak. Cseh Tibor, a Magosz főtitkára jelezte: ha nem lépett volna időben a kormány, az energiaköltségek emelkedése miatt az idén olyan mértékben nőtt volna meg a vízszolgáltatási díj az ország egyes részein, amelyet nem lehetett volna kigazdálkodni.
Példaként Békés és Csongrád vármegyét említette a főtitkár, ahol szivattyús átemeléssel tudja a szolgáltató biztosítani a parcellák öntözéséhez szükséges vizet. Ezekben a régiókban a múlt évi díj tízszeresét kellett volna fizetniük a gazdálkodóknak. Ráadásul épp ezek azok a megyék, ahol tavaly a legnagyobb kárt okozta az aszály.
Ebből áll az öntözővíz költsége
A szakember korábban az Agroképen megjelent írásában jelezte: az öntözővíz kapcsán fizetendő összeg két tételből tevődik össze. A vízszolgáltatási díjból és a vízkészletjárulékból. Ez utóbbi kapcsán a kormány már korábban jelentős kedvezményeket épített be a rendszerbe, így ezt az összeget csak azoknak a gazdáknak kell kifizetniük, akik évente 400 ezer köbméternél több vizet használnak fel öntözésre.
Mivel a legtöbben takarékosan bánnak a felszíni vizekkel, ezért általában nem is lépik túl ezt a határértéket, így fizetési kötelezettségük sem keletkezik – írták.
A vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére, illetve a halastavak feltöltésére használt felszíni víz után kell kifizetni. Az állam a vízszolgáltatási alapdíj 50 százalékát eddig is átvállalta a termelőktől, az idén azonban sem alapdíjat, sem a változó vízdíjat nem kell kifizetniük a termelőknek.
A halasok is hasonló lépésben reménykednek
Bár arról egyelőre nem esett szó, hogy az öntözés mellett a haltermeléshez szükséges víz is ingyenessé válik-e, az erről szóló tárgyalások már megkezdődtek a háttérben. Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szövetség (MAHAL) ügyvezető igazgatója szerint már az is nagy előrelépésnek számít, ha az idén nem változik a tarifa. A rendkívüli mértékben dráguló inputanyagok beszerzése ugyanis így is megterheli a haltermelők költségvetését. A szakember elmondta, hogy a szövetség fontos törekvése, hogy a kormányrendeletbe a halászati vízhasználat is bekerüljön.
