Többször is egy nagyon ritka állatot láttak az Alföldön

Magyarországon ritkaságnak számító borzas gödényt figyeltek meg a madarászok az Alföldön. Egymást követő napokon feltehetően ugyanaz a madár tűnt fel Tiszaalpár, Tömörkény és Szeged közelében – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád-Csanád megyei csoportja. A hazánkban rendkívül ritkán kóborló madár egy példányát először április 9-én figyelték meg a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron, a Nagy-tavon. Az állatot aznap estefelé látták kirepülni a tóról. Másnap feltehetően ugyanezt a példányt észlelték a tömörkényi Csaj-tavon, majd egy napra rá Szeged közelében, a Fehér-tavon.

A borzas gödény példányai (Pelecanus crispus) nagyon régen költöttek is Magyarországon, ma már csak nagyon ritkán bukkannak fel, ezek a hatalmas – akár a három métert is meghaladó szárnyfesztávú – madarak. Legutoljára a Fehér-tavon 2015-ben észleltek egy példányt. A faj eltűnésének fő oka a vizes élőhelyek csökkenése. A borzas gödény Délkelet-Európában és Ázsiában, nagy kiterjedésű vizes élőhelyeken csoportokban fészkel. Fészkét nádból és más növényi anyagokból építi. Két-három tojását egy hónap alatt költi ki. Szinte kizárólag halakra vadászik, gyakran összefogva, a zsákmányt körbezárva, összeterelve. Tágulékony torokzacskójába nagyobb mennyiségű zsákmányt is össze tud gyűjteni.

Borzas gödény jelenlétét figyelték meg az Alföldön - képünk illusztráció
Borzas gödény jelenlétét figyelték meg az Alföldön – képünk illusztráció

Mozgása és kinézete

Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan röpül, miközben fejét válla közé húzza. Az európai állomány a telet Afrikában tölti, nagy részük a Nílus völgyében. A borzas gödény testhossza 160-180 centi, tömege 10-12 kilogramm. Alapszíne fehér, szárnyának végén fekete csíkkal. Nevét fejének és nyakának hátsó, borzas tollazatáról kapta.

Fel-feltűnik Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint az elmúlt néhány évben megszaporodtak megfigyelései, 1-2 példány rendszeresen látható volt nagyobb halastavainkon, halastórendszereinken. A Kis-Balatonnál még párban is látták a madarakat. Érdekességként említendő, hogy 2010 februárjában egy példányt a Duna budapesti szakaszán is megfigyeltek.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
1 milliárd forint érkezik vizes élőhelyek fejleszt... Újabb, nem termelő beruházások támogatására lehet pályázatot benyújtani. Ezúttal a vizes élőhelyek védelmével, fejlesztésével, valamint a vízbázis meg...
A gólyatöcs jó 8 százalékot vert a pólingra, a gul... Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A  civil szervezet kiemelten foglalkozik a leg...
Aggódni kell, mert eltűnnek a madarak Európából... Kevesebb mint a felére csökkent Európában a szántóföldi madarak száma. A jelenség fő oka a német környezetvédelmi hivatal szerint az intenzív mezőgazd...
Vizes élőhelyeket mentenek, és a húsuk is ízletes... Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajt...
Szavazzon, hogy melyik legyen 2021 év madara! A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődik, ezért a gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tek...